Pont négy hét múlva lesz a voksolás Magyarországon

Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, továbbá csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és levélben történő szavazás és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak. Közülük - a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint - vasárnap reggelig 28 164-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, június 8-án, szombaton lesz a voksolás. Négy héttel a szavazás előtt 9617-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 20 291-en szerepeltek, közülük 17 749-en el is mentek szavazni.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda 130 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 4105-en jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 3390-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Akik már korábban regisztráltak, nem kell ezt megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint jelenleg 126 371 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben. Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.

Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlására volt szükség. A Nemzeti Választási Bizottság tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: 1. Megoldás Mozgalom, 2. LMP - Magyarország Zöld Pártja, 3. Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-Zöldek, 4. Második Reformkor Párt, 5. Mindenki Magyarországa Néppárt, 6. Momentum Mozgalom, 7. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt, 8. Jobbik - Konzervatívok, 9. Tisztelet és Szabadság Párt, 10. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 11. Mi Hazánk Mozgalom.

A települési választásokat Magyarország 3177 településén tartják. A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerülnek.

Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (régi nevén: ideiglenes lakcímén) akar élni a választójogával, május 31-én 16 óráig kérheti átjelentkezését. Az önkormányzati és a nemzetiségi választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

Tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselő-testület tagjait, míg a tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, azaz egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg a képviselőket. A vármegyei közgyűlések, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán választják.

Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek május 6-áig gyűjthettek ajánlásokat. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a települési önkormányzati választáson 47 954 egyéni jelöltet - főpolgármestert, polgármestert, egyéni választókerületi és egyéni listás jelöltet - vettek nyilvántartásba, a fővárosi, vármegyei és települési kompenzációs listákon 7872 jelölt van.

Június 9-én lesz a nemzetiségi önkormányzati választás is, ezt a Nemzeti Választási Bizottság tűzte ki. Az NVB a 13 nemzetiségnek összesen 2722 települési és 68 területi választását tűzte ki, valamint a 13 nemzetiség mindegyike választhat országos önkormányzatot is. A nemzetiségi választáson azok a magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok szavazhatnak, akik május 31-ig regisztrálják magukat.

A nemzetiségi választásra 13 069 települési egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba, a területi és országos listás jelöltekkel együtt összesen 14 675 nemzetiségi jelölt indul.

Az EP, az önkormányzati és a nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek kampányukhoz nem kapnak állami támogatást. A kampányra fordítható összeg nincs limitálva.

MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila