Pesti Srácok

Századvég: Európa nem kér a kötelező betelepítésből

Századvég: Európa nem kér a kötelező betelepítésből

Tízből hat uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derült ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

A kutatás szerint a 2015-ös bevándorlási hullám óta az Európai Unió több ízben próbált kötelező érvényű jogi kereteket kényszeríteni a tagállamokra, hogy részt vegyenek a migránsok elosztására és befogadására irányuló mechanizmusban, a brüsszeli elit tervei azonban ellenállást váltottak ki a tagállamokból és megosztották az európai lakosságot is. Mint írták, az uniós törvényhozás végül közel egy évtized után új migrációs paktumot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy illegális bevándorlókat telepítsenek az Európai Unió tagállamaiba.

– tették hozzá. Az Európai Unióba irányuló bevándorlás kiemelt biztonságpolitikai jelentősége miatt a Századvég felmérte az európaiak véleményét az intézkedésről: a kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió lakosságának 60 százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba; az intézkedés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.

PestiSracok facebook image

– közölték.

– áll a felmérésben.

A kutatásról azt közölték, hogy az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőttet kérdeztek meg telefonon február 14. és április 15 között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Tolga Akmen

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)