Szijjártó Péter: a magyar kormány elutasít mindenfajta nyomásgyakorlást az energiapolitika terén
A magyar kormány elutasít mindenféle politikai nyomásgyakorlást azt illetően, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, és mindig is a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Tokióban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Globális Energiabiztonsági Fórumon rámutatott, hogy az utóbbi öt évben három súlyos krízis követte egymást, amelyek nyomán mára a veszélyek koráról beszélhetünk, és amelyek mind igen negatív kihatással voltak az energiapiacokra, különösen nehéz helyzetbe hozva a Magyarországhoz hasonlóan tengerparttal, illetve számottevő kőolaj- és földgázmezőkkel nem rendelkező államokat. Beszédében figyelmeztetett, hogy egyre erősödik az ideológiai és politikai nyomás az energiapiacokon, márpedig az elmúlt időszak jól mutatta a felelősségteljes energiapolitika fontosságát, amely azt takarja, hogy a kormánynak biztosítania kell az ország zavartalan energiaellátását, miközben tekintetbe veszi a környezetvédelmi szempontokat is. Kiemelte: ez kizárólag az ideológiai megközelítések és az álszentség felszámolásával lehetséges, hazánk ezért kitart azon álláspontja mellett, hogy az energiaellátás nem ideológia és politika, hanem fizika és matematika kérdése, még ha a krízis a várakozással szemben épp távolabb is visz a józan észen alapuló hozzáállástól.
Amíg nem találják fel, miként lehet a kőolajat vagy a földgázt hátizsákban vagy sporttáskában szállítani, addig a vezetékhálózat fogja meghatározni, hogy honnan lehet energiahordozókat vásárolni
– mondta.
A legjobb megoldást fogjuk választani
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az ukrajnai háborúra válaszul elrendelt szankciók energiaválságot okoztak, miközben a nyugat-európaiak büszkén hangoztatják, hogy mostanra megszabadultak az orosz forrásoktól, de ez nem igaz, csak harmadik államok, például India közbeiktatásával vásárolnak kőolajat, illetve a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminálokban is az orosz részesedés a legmagasabb.
Problémásnak nevezte, hogy nagy a nyomás a diverzifikáció érdekében, viszont az Európai Unió közben nem akar hozzájárulni az infrastruktúra fejlesztéséhez, illetve felszólalt a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen is. Leszögezte: a magyar kormány elutasít mindenfajta politikai nyomásgyakorlást arra vonatkozóan, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, és mindig a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani. Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy a nemzeti energiamix összeállításának tagállami hatáskörnek kell maradnia az EU-ban, amelynek során figyelembe kell venni az egyedi körülményeket.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem politikai ideológiaként vagy monopóliumként tekint a zöld ügyre, hanem a bolygó megőrzésének eszközeként. Továbbá hozzátette azt is, hogy hazánk a világ azon huszonegy állama közé tartozik, amelyek bruttó hazai termékük (GDP) növelése mellett voltak képesek csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat. Úgy vélte, hogy a versenyképesség erősítésének és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia, jó egyensúlyt kell elérni e tekintetben.
Három fontos szempontnak kell teljesülnie
A miniszter kifejtette, hogy a jövő felelősségteljes, karbonsemleges globális energiapolitikájához három fontos előfeltétel teljesülésére van szükség.
Először is biztosítani kell az atomenergia szerepét, ugyanis az ipari teljesítmény bővülése nyomán már az évtized végére a duplájára fog nőni az áram iránti kereslet, és a termelés kellő mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntarthatóan egyedül nukleáris reaktorokkal lehetséges
– tudatta. Kiemelte, hogy jelenleg a paksi bővítésen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német és francia cégek is dolgoznak, ami talán reményt nyújthat a visszatéréshez a békés nemzetközi együttműködéshez.
Másodszor végre kell hajtani a közlekedési szektor elektromos átállását, amelyről Európában politikai döntés is született. Ez ugyancsak nem lehetséges globális együttműködés nélkül, amire jó példa Magyarország, amely fontos találkozási ponttá vált az ágazat keleti és nyugati szereplői között
– mutatott rá.
Hazánkban hamarosan jelen lesz a három legnagyobb német autógyártó és a három legnagyobb kínai elektromosakkumulátor-gyártó is, amelyek a lehető legszorosabban együttműködnek
– tájékoztatott.
Miért harcolunk a valóság ellen? Miért is gondoljuk azt, hogy a szétválasztás, a kockázatmentesítés működhet, amikor a helyzet teljesen mást mutat a valóságban?
– tette fel a kérdést. Harmadik pontként érintette az energiaszállítási infrastruktúra fejlesztésének szükségét, úgy fogalmazva, hogy "nem létezik olyan kifejezés, hogy felesleges csővezeték vagy infrastruktúra". Aláhúzta, hogy a magyar kormányzat a diverzifikáció alatt nem valamely energiaforrás lecserélését érti, hanem az újabbak bevonását, és ez a folyamat nagy erőkkel zajlik még annak dacára is, hogy az EU nem támogatja a délkelet-európai infrastruktúra fejlesztését arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva úgysem lesz már része a földgáz az energiamixnek.
Ez egyrészt közel sem biztos, másrészt még ha igaz is, akkor is van még addig tizennégy év
– jelentette ki, hozzátéve, hogy el kell kerülni a földgáz "mindenfajta agresszív, mesterségesen gyors" kivezetését.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
