Szijjártó Péter: a nagy nemzetközi vállalatok beruházásaiból a hazai cégek is sokat profitálnak
A nagy nemzetközi vállalatok beruházásai komoly lehetőségeket teremtenek a hazai kis- és közepes, családi vállalkozások számára, így káros és hamis az a beállítás, amely vagy-vagy kapcsolatként tünteti fel a külföldi és a magyar vállalkozások fejlesztéseinek támogatását – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Szombathelyen.
A tárcavezető a Galambos Logistic Kft. beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a cég 5,6 milliárd forintos fejlesztése keretében 13 ezer négyzetméteres alapterületű logisztikai központot építettek, amelyhez a kormány 1,9 milliárd forint értékű támogatást biztosított, ezzel hozzájárulva 56 új munkahely létrehozásához. Beszédében közölte, hogy mivel a Schaeffler szombathelyi kapacitásbővítése nyomán vált szükségessé ez a beruházás, ez is bizonyítja azt, hogy a nagy nemzetközi vállalatok fejlesztései újabb lehetőségeket teremtenek a hazai kis- és közepes, családi vállalkozások számára.
Vagyis hamis és káros az a beállítás, amely vagy-vagy kapcsolatként tünteti fel a nagyberuházások és a közepes magyar vállalkozások támogatását. Mind a kettőt támogatni kell
– mondta.
Az elmúlt másfél évtized infrastrukturális fejlesztései nyomán Magyarország azon harminc ország közé tartozik a világon, amelyek a legkedvezőbb körülményeket kínálják a beruházóknak logisztikai, infrastrukturális szempontból
– emelte ki. Hozzátette, hogy az utóbbi tíz évben 119 logisztikai nagyberuházásra került sor Magyarországon állami támogatással, összesen 410 milliárd forint értékben. Szijjártó Péter rámutatott, hogy miután letették a beruházás alapkövét 2022 februárjában, a valóság rárúgta az ajtót Európára: az ukrajnai háború kirobbanásával összetört az az idilli kép, miszerint ez a béke kontinense. Hangsúlyozta, hogy már ezt megelőzően is olyan válságokkal kellett szembesülni, amelyekkel rég nem kellett megküzdeni: ilyen volt a pandémia is.
Az európai kontinens ennek a két válságnak az abszolút vesztese lett. Az európai gazdaság térden lövése történt meg a pandémia következtében, majd a háborúra adott válaszok gyakorlatilag egy tüdőlövéssel értek fel
– fogalmazott. Elmondta, hogy a háború és az arra adott válaszok nyomán a magyar gazdaság energiaszámlája körülbelül 4000 milliárd forinttal emelkedett, ami a bruttó hazai termék (GDP) 5–6 százaléka, ez pedig az egekbe emelte az inflációt is, 27 százalékra.
Innen kellett azt leküzdeni, most 4 százalék alatt vagyunk, próbáljuk még tovább csökkenteni, még alacsonyabb inflációs értéket elérni természetesen. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy dacára ennek a rendkívül sok nehézségnek, a magyar gazdaság újra növekedési pályára tudott állni, és nem is akárhogyan. Az első negyedév növekedési adata az Európai Unióban a második legmagasabb volt, éves összehasonlításban pedig a harmadik
– húzta alá. A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek oka alapvetően, hogy tavaly sikerült hatalmas rekordot döntve a duplájára növelni a hazánkba érkező beruházások értékét.
És ezek a beruházások teremtenek munkahelyeket, a munkahelyeken emberek dolgoznak, az emberek munkájából pedig gazdasági teljesítmény jön létre. A beruházások mentették meg a magyar gazdaságot, és a beruházások tették lehetővé, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon
– fűzte hozzá.
Ráadásul kialakult itt egy olyan helyzet, amely Európában is egyedivé tesz minket: a keleti és nyugati vállalatok, a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontja lettünk. Ennek természetesen nagyon fontos alapfeltétele, hogy az ország a megfelelő logisztikai és infrastrukturális adottságokkal rendelkezzen
– folytatta.
Végül pedig arról tájékoztatott, hogy nemcsak Szombathely, hanem Vas vármegye is kiválóan teljesített az elmúlt években, hiszen az utóbbi tíz év során kormányzati támogatással 55 nagyberuházást hajtottak végre, összesen 490 milliárd forint értékben, ezzel háromszorosára emelve a helyi ipari teljesítményt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
