Szijjártó Péter: az ukrajnai háború a pusztítás mellett súlyos gazdasági károkat is okoz
Az ukrajnai háború az áldozatok és a pusztítás mellett súlyos gazdasági károkat is okoz, ami ugyancsak kiemeli a mielőbbi béketeremtés fontosságát, ugyanis ez tenné lehetővé a nyugodt gazdasági fejlődést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Brüsszelben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülés utáni sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a kontinens súlyos nehézségekkel néz szembe, gyorsan hanyatlik a gazdasága, ami már az ukrajnai háború kitörése előtt is így volt, azóta pedig csak egyre romlik a helyzet. Aláhúzta, hogy a fegyveres konfliktusra adott elhibázott intézkedések egyféle "mélyütésként" értek fel a versenyképesség szempontjából, a szankciók nyomán egekbe szöktek az energiaárak és az infláció.
Elmondta, hogy az európai gazdaság mélyrepülésének két alapvető oka van: az egyik, hogy míg más szereplők – például az Egyesült Államok és Kína – intézkedéseket hoztak a saját cégeik támogatása érdekében, az EU részéről ezek elmaradtak, sőt, még több bürokratikus akadályt helyeztek a gazdasági növekedés útjába. Problémásnak nevezte, hogy miközben Washington 370 milliárd dollárt különített el lényeges iparágak támogatására, itt Brüsszel engedélyére van szükség ahhoz, hogy a tagállamok saját forrásaikból anyagi segítséget nyújthassanak beruházásokhoz, és az Európai Bizottság eljárásai gyakran évekig elhúzódnak, ez pedig semmiképp nem a versenyképesség irányába mutat.
Szijjártó Péter szerint a bajok másik fő forrása, hogy az EU továbbra is ideológiai megközelítést alkalmaz gazdasági kérdésekben is, és ennek következményeként a világ ismét a blokkosodás irányába halad, ez pedig szintén gátolja a gazdasági növekedést. Kiemelte: közben jól látható, hogy észszerű kelet–nyugati együttműködések jöttek létre a vállalati szinten, ami elősegíti a növekedést, tehát jó az országoknak és jó az embereknek is.
Na, most ezt a gazdaságban, a valós életben létrejött, abszolút észszerű kelet–nyugati együttműködést akarják Brüsszelből meg egyes nyugat-európai fővárosokból gyakorlatilag szétverni. És a kelet–nyugati gazdasági együttműködés szétverése kiütés lesz az európai gazdaságnak. Ugyanis a kelet–nyugati gazdasági együttműködés abszolút nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió ne a vesztese, hanem a nyertese legyen a világgazdaság legjelentősebb forradalmi átalakulásának, tehát az autóipar átállásának
– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a legjobb példa arra, hogy mekkora hasznot hozhat egy ország számára a Kelet és Nyugat közötti gazdasági együttműködés, amely a globális technológiai forradalom élvonalába emelte hazánkat, több tízezer korszerű munkahelyet hozva létre.
Magyarország így a keleti és a nyugati gazdaságok találkozási pontja lett, köszönhetően a nagy német, valamint kínai és dél-koreai vállalati jelenlétnek. Éppen ezért Magyarország nem fog támogatni egyetlen olyan intézkedést sem itt, az Európai Unióban, amely elnehezítené, megakadályozná vagy drágábbá tenné az EU és Kína gazdasági együttműködését
– figyelmeztetett. A miniszter arra is kitért, hogy a kínai beruházások nélkül nem lenne lehetséges az európai és a magyar gazdaság olyan léptékű növekedése, mint szoros együttműködés mellett.
Ezért azt szorgalmazzuk, hogy jöjjön létre egy európai uniós szintű, átfogó támogatási program, amely segíteni tudja az európai autóipart annak érdekében, hogy annak elektromos alapokra történő átállása sikeres legyen
– közölte. Tudatta, hogy az ülésen döntés született az orosz és fehérorosz élelmiszeripari termékekre kirótt vámok emeléséről. Tájékoztatása szerint a magyar kormány egyedüliként tartózkodott a szavazáson. Kifejtette, hogy mindezek még inkább kiemelik a béke fontosságát, ugyanis csakis békében adott a nyugodt gazdasági fejlődés lehetősége, miután a háború a pusztítás mellett súlyos gazdasági károkat is okoz.
A háború nagyon komoly árát kellett eddig Magyarországnak megfizetnie azzal, hogy energiaszámlánk tízmilliárd euróval, 4000 milliárd forinttal megnőtt, és komoly árat kellett fizetni azzal is, hogy a tavalyi évet gyakorlatilag az infláció elleni küzdelemre kellett felhasználni. Az infláció Magyarországon nem azért növekedett, mert hibás lett volna a gazdasági stratégiánk, vagy rossz döntéseket hoztunk volna, hanem a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt
– szögezte le.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
