Pesti Srácok

Tizenhárom párt indul az EP-választáson – Lejárt a listák bejelentésének határideje

Tizenhárom párt indul az EP-választáson – Lejárt a listák bejelentésének határideje

Lejárt péntek 16 órakor a listák bejelentésére meghatározott határidő az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak júniusi választására, a két nyilvántartásba vett lista mellett további 11-et jelentettek be, azaz legfeljebb 13 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd június 9-én a szavazólapon.

Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól. Az ajánlások leadására és a lista bejelentésére 16 óráig volt lehetőség. A Nemzeti Választási Bizottság korábban már két listát nyilvántartásba vett: a Fidesz–KDNP közös listáját és a Mi Hazánk Mozgalom önálló listáját. A péntek 16 órai határidő előtt további 11 párt, illetve pártszövetség adta le az ajánlásgyűjtő íveket:

  • Tisztelet és Szabadság Párt
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt
  • Megoldás Mozgalom
  • Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd – A Zöldek Pártja közös listája
  • LMP – Magyarország Zöld Pártja
  • Második Reformkor Párt
  • Momentum Mozgalom
  • Jobbik Magyarországért Mozgalom
  • Nép Pártján
  • Mindenki Magyarországa Néppárt
  • Új Alternatíva Párt

Az ajánlások érvényességét és azt, hogy a listára bejelentett jelölteknek van-e választójoguk, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi. Az NVI nem ellenőrzi valamennyi ajánlást, csak valamivel többet, mint amennyi a listaállításhoz szükséges. A jogszabályi feltételeknek megfelelő listát a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon veszi nyilvántartásba. A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel. A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni pedig csak május 3-án 16 óráig lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik – mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről –, akkor a helyére a listán soron következő lép.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)