Amerikai repülőgép-hordozó hajó kötött ki egy dél-koreai kikötőben, miközben kínai hajók és harcigépek köröznek Tajvan körül
Keleten a helyzet fokozódik. De közben annyira megszoktuk azt, hogy kínai gépek sértik meg Tajvan légterét és hajók közelítik meg a sziget partjait, hogy ez már talán fel sem tűnne, ha most nem jelent volna meg a közelben egy amerikai nukleáris hajtású repülőgép-hordozó is.
Néhány nappal azután, hogy Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást, kikötött a Theodore Roosevelt amerikai nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó a dél-koreai Busan katonai kikötőben szombaton.
A dél-koreai haditengerészet közlése szerint 2023 novembere óta először futott be amerikai repülőgép-hordozó egy dél-koreai kikötőbe. A Theodore Rooseveltet két, Aegis ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel felszerelt romboló kísérte. A dél-koreai, a japán és az amerikai hadsereg hadgyakorlatot tart június végén, amelyen az amerikai repülőgép-hordozó is részt vesz.
Június 19-én Oroszország és Észak-Korea megállapodást írt alá egy átfogó stratégiai partnerségről, amely magában foglalja a katonai segítségnyújtást védelmi háború esetén. Dél-Korea határozottan elítélte az egyezményt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elítélte a megállapodást, amiért az komoly fenyegetést jelent a regionális békére és stabilitásra.
Viszontválaszok
Nem sokkal azután, hogy az amerikai anyahajó megérkezett a térségbe, Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
A tajvani hadsereg szombati beszámolója szerint 24 óra leforgása alatt 32 kínai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat a sziget északi, délnyugati és keleti részén. A tajvani hadsereg repülőgépeket, hajókat és földi légvédelmi rakétarendszereket használt a célpontok követésére. A vonal egykor nem hivatalos határként szolgált, amelyet egyik fél hadserege sem léphet át, de a kínai légierő ma már rendszeresen küld át rajta repülőgépeket. Kína nem ismeri el a demarkációs vonal létezését. Kína a szigetet saját területének tekinti. Hivatalos tajvani adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat, ami csaknem duplája az egy évvel korábbinak.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/Song Kyung-Seok / POOL SOUTH KOREA OUT
