Dániában a zöldforradalom újabb eredményeként megadóztatták a tehénfingot
2030-tól adót kell fizetniük az állattartó gazdáknak az állatok üvegházhatású gázkibocsátása után
A világon elsőként megadóztatják Dániában 2030-tól az állattartó gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján.
Az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal tudják csökkenteni 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását
-mondta el Jeppe Bruus adóügyi miniszter.
Egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től. Bár a légkörbe kerülő szén-dioxid elsősorban a klímaváltozásban játszott szerepe miatt kap nagy figyelmet, a metán nagyjából 87-szer több hőt nyel el húsz év alatt az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal szerint. 2020 óta különösen gyorsan emelkedett a légkörbe bocsátott metán mennyisége a szeméttelepek, a földgáz- és kőolajkitermelő rendszerek és a haszonállatok révén. Utóbbi az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős az ENSZ adatai szerint.
Dániában egy átlagos szarvasmarha 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki évente. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén. A dán adóügyi miniszter elmondta, az új adónak köszönhetően nagy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re. Hozzátette: elsőként vezetnek be valós karbonadót a mezőgazdaságban, és remélik, hogy más országok is csatlakoznak majd.
Az ügyben hétfőn este született megállapodás a kormány és az állattartó gazdák képviselői között. A szakmai egyeztetéseken részt vevő, legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet "történelmi kompromisszumnak" nevezte az adó bevezetését. A szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding kiemelte, hogy az új karbonadó megalapozza az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után. Az adóról szóló tervezetet még jóvá kell hagynia a dán parlamentnek, de ez várhatóan akadálytalanul meg fog történni a kérdésben kialakult széles körű konszenzus miatt.
Forrás/fotó: MTI
