Pesti Srácok

Ennyibe kerül Európához képest a sör Budapesten

Ennyibe kerül Európához képest a sör Budapesten

Európai szinten Budapest olcsónak számít az alkoholos italokban, sör tekintetében az alsó osztályba tartozó városok felső határán áll. Budapesten 2,5-el, míg Debrecenben 1,3-al kell számolni, de Párizsban már 7 euróval - írja a Világgazdaság amit az Index szemlézett.

A Numbeo megmutatta, milyenek a sörárak Európában. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a csapolt sörök árai és az alkoholos italok általános árszínvonala között jókora különbségek vannak Európa-szerte – írta meg a Világgazdaság. A sör ára éttermekben vagy pubokban a szófiai 2 eurótól a koppenhágai 8 euróig terjed az uniós fővárosokban, Reykjavíkban például 10 euró, bár Izland nem tagja az Európai Uniónak.

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szerint, az Egyesült Királyságot és az EU tagjelölt országait is beleértve az izlandi Reykjavík vezeti a listát, sörönként 10 euróval, amit Oslo követ 9,6 euróval. Ezután Koppenhága és Helsinki következik, 8 eurós sörárral. Több mint 7 eurót kell fizetni egy csapolt sörért Londonban (7,7 euró) és Párizsban (7 euró). A svájci Bernben 6,7 euróba kerül egy korsó ital.

BUDAPESTEN 2,5 EURÓ, PRÁGÁBAN 2,4 EGY KORSÓ CSAPOLT SÖR.

Az Eurostat adatai szerint Budapesten a legolcsóbb (az egész EU-ban) az alkoholos ital, így valószínűleg a Numbeo-söráradatok kicsit torzíthatnak, tekintettel arra, hogy nem mindegy hol és milyen italt fogyaszt a felhasználó – például Debrecenben a Numbeo-felhasználók szerint 1,3 euróval kell számolni. A gazdasági lap kiemelte, hogy a sör Európában állva hagyta a borpiacot. A nagy gyártók, a kisüzemek és a kézművesek jól reagáltak a generációs váltásra, reneszánszát éli a gyártás. Ezzel belekényszerítette az európai borászokat a túltermelésbe.

Forrás: Index; Fotó: MTVA/Faludi Imre
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!