Pesti Srácok

Ennyibe kerül Európához képest a sör Budapesten

Ennyibe kerül Európához képest a sör Budapesten

Európai szinten Budapest olcsónak számít az alkoholos italokban, sör tekintetében az alsó osztályba tartozó városok felső határán áll. Budapesten 2,5-el, míg Debrecenben 1,3-al kell számolni, de Párizsban már 7 euróval - írja a Világgazdaság amit az Index szemlézett.

A Numbeo megmutatta, milyenek a sörárak Európában. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a csapolt sörök árai és az alkoholos italok általános árszínvonala között jókora különbségek vannak Európa-szerte – írta meg a Világgazdaság. A sör ára éttermekben vagy pubokban a szófiai 2 eurótól a koppenhágai 8 euróig terjed az uniós fővárosokban, Reykjavíkban például 10 euró, bár Izland nem tagja az Európai Uniónak.

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szerint, az Egyesült Királyságot és az EU tagjelölt országait is beleértve az izlandi Reykjavík vezeti a listát, sörönként 10 euróval, amit Oslo követ 9,6 euróval. Ezután Koppenhága és Helsinki következik, 8 eurós sörárral. Több mint 7 eurót kell fizetni egy csapolt sörért Londonban (7,7 euró) és Párizsban (7 euró). A svájci Bernben 6,7 euróba kerül egy korsó ital.

BUDAPESTEN 2,5 EURÓ, PRÁGÁBAN 2,4 EGY KORSÓ CSAPOLT SÖR.

Az Eurostat adatai szerint Budapesten a legolcsóbb (az egész EU-ban) az alkoholos ital, így valószínűleg a Numbeo-söráradatok kicsit torzíthatnak, tekintettel arra, hogy nem mindegy hol és milyen italt fogyaszt a felhasználó – például Debrecenben a Numbeo-felhasználók szerint 1,3 euróval kell számolni. A gazdasági lap kiemelte, hogy a sör Európában állva hagyta a borpiacot. A nagy gyártók, a kisüzemek és a kézművesek jól reagáltak a generációs váltásra, reneszánszát éli a gyártás. Ezzel belekényszerítette az európai borászokat a túltermelésbe.

Forrás: Index; Fotó: MTVA/Faludi Imre
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.