Jó jegyző nélkül nincs jól működő bíróság - mondta az OBH elnöke a Fővárosi Törvényszéken
„Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az elmúlt évről áthúzódó problémakört, amely bár az ország összes bíróságán jelen van, de a Fővárosi Törvényszéken kiemelkedően jelentkezik. Ez pedig az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása, amelynek egyértelműen anyagi okai vannak” – többek között erről is beszélt dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző mai sajtótájékoztatón.
Az OBH elnöke elmondta, hogy több évtizedes tárgyaló bírói múltja alapján meg tudja erősíteni azt, hogy egy bíró egy jó jegyző munkája nélkül nem tud jól és hatékonyan tevékenykedni. A jegyzőhiányt – amely a Fővárosi Törvényszék bíróságain extrém módon jelentkezik – a közeljövőben meg kell szüntetni, mert e nélkül hosszútávon veszélybe kerül a bíróságok működése. Elhangzott, hogy az elmúlt évekhez képest a külső körülmények tavaly sem voltak kedvezőbbek, a bíróságok a társadalom más szegmenseihez hasonlóan nehézségekkel küzdenek. A társadalmi és gazdaságföldrajzi sajátosságok alapján a Fővárosi Törvényszék helyzete egyedi, mivel az ügyek mennyisége, illetve azok nehézségi foka is a Fővárosi Törvényszéken, illetve az illetékességi területéhez tartozó bíróságokon a legjelentősebb.
2023-ban az országos ügyérkezés 28,3%-át tette ki a Fővárosi Törvényszék bíróságaira érkezett ügyek száma, illetve itt volt folyamatban az országos ügyek egyharmada, továbbá azok egynegyede is itt fejeződött be. Egy 2020 augusztusában bevezetett központi intézkedés hatására országosan csaknem megfeleződött az elhúzódó perek száma. E téren a Fővárosi Törvényszék is szép eredményt tud felmutatni, hiszen itt 40%-kal csökkent a két éven túli perek mennyisége. Az ítéletek elfogadottságának szintén kiemelt jelentősége van, ugyanis ez a mutatója annak, hogy a jogkereső közönség milyen arányban fogadja el az elsőfokon született döntéseket. Ez az adat tavaly minden ügyszakban pozitívan változott a Fővárosi Törvényszéken.
A hatályon kívül helyezéseket illetően kiemelendő a Törvényszék elsőfokú büntető és gazdasági ügyszaka, amelyekben a hatályon kívül helyezések aránya alacsonyabb volt az országos átlagnál.
Az OBH elnöke megjegyezte, hogy az ügyforgalmi adatok azt mutatják, hogy a Fővárosi Törvényszék bíróságain nemcsak mennyiségi, hanem minőségi munka is folyik.
A Fővárosi Törvényszék a digitális alkalmazások körében is kiemelkedő teljesítményt nyújt: a 26 erre alkalmas tárgyalóteremben az elmúlt évben 4503 alkalommal tartottak távmeghallgatást.
Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy bár a beszámolási időszakban a korábbi évhez viszonyítva 5 %-kal nőtt a nemperes ügyek száma, azonban a munkaerő átcsoportosításával, illetve annak hatékonyabb kihasználásával kezelhető volt a megnövekedett ügymennyiség.
A törvényszék elnöke a 2023-ban megvalósított célok között kiemelte a helyi képzések számának növelését, valamint a hosszú pertartamú ügyek számának nagymértékű csökkentését, ugyanakkor beszélt arról is, hogy az energiaárak emelkedése miatt 2022-höz képest a Fővárosi Törvényszéknek 500 millió forinttal többet kellett költenie tavaly a különböző közüzemi díjak fedezésére.
A közeljövő nagy kihívásai kapcsán megemlítette, hogy a digitális állampolgárság bevezetése, továbbá az ingatlannyilvántartás tervezett reformja miatt a bíróságok nagy változások elé néznek, amelyekre az Országos Bírósági Hivatal segítségével megszervezett képzéseken készítik fel a munkatársaikat.
Kiemelt kép:
A Fővárosi Törvényszék díszterme (Forrás: net)
