Pesti Srácok

Rishi Sunak a választási vitában is megerősítette a migránsok Ruandába küldését

Rishi Sunak a választási vitában is megerősítette a migránsok Ruandába küldését

A bevándorlás, az egészségügy, az adórendszer és a megélhetés állt Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfő és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer kedd este tartott első televíziós választási vitájának középpontjában. A vita utáni első gyorsfelmérés szerint a nézők közül többen ítélték jónak Starmer teljesítményét, mint ahányan Sunak szerepléséről vélekedtek így.

Rishi Sunak az ITV kereskedelmi televízió által rendezett 75 perces vitaműsorban megerősítette, hogy ha a július 4-i parlamenti választás után is ő lesz a miniszterelnök, még abban a hónapban elindul a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők áttelepítése a közép-afrikai Ruandába. Erről a programról 2022 tavaszán állapodott meg Boris Johnson akkori konzervatív párti miniszterelnök a ruandai kormánnyal, az európai kontinensről csónakokon illegálisan átkelők áttelepítése azonban a folyamatos jogi és parlamenti csatározások miatt azóta sem kezdődött el. Rishi Sunak a minap kijelentette – és ezt a kedd esti televíziós vitában meg is erősítette –, hogy a Ruandába tartó első repülőgépek júliusban, de csak a választások időpontja után szállnak fel.

Keir Starmer ugyanakkor közölte: a Munkáspárt az embercsempész szervezetek szétzúzására helyezné a hangsúlyt egy új határvédelmi parancsnokság létrehozásával. A Munkáspárt vezetője már a múlt hónapban, a Labour bevándorlási politikáját ismertető beszédében is leszögezte, hogy pártja választási győzelme esetén a Labour-kormány már első munkanapján leállítaná a konzervatívok ruandai áttelepítési programját, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítaná. Starmer szerint a ruandai terv működésképtelen, mivel ezen az úton évente alig néhány száz embert lehet Nagy-Britanniából áttelepíteni, nem egészen egy százalékát azoknak, akik egy-egy évben illegálisan átkelnek a La Manche-csatornán.

A kedd esti televíziós vitában Sunak ugyanakkor elrettentő hatásúnak minősítette a ruandai áttelepítési programot, és felidézte, hogy tavaly egész évben már harmadával csökkent a csónakokkal illegálisan Nagy-Britanniába érkezők száma. A Munkáspárt vezetője viszont azzal érvelt, hogy az idei első öt hónapban tízezren érkeztek a csatornán csónakokkal átkelve a brit partokra, és ez az eddigi időszaki rekord. Keir Starmer a konzervatív kormány ruandai áttelepítési programját költséges szemfényvesztésnek nevezte. Felidézte, hogy amikor politikai pályafutása előtt az angol–walesi főügyészség vezetője volt, a vádhatóság a rendőrséggel együttműködve terrorszervezeteket számolt fel. Kijelentette: a terrorellenes módszerekkel ugyanígy szét lehet zúzni az embercsempész bűnszervezeteket is.

PestiSracok facebook image

A Munkáspárt vezetője és a konzervatív miniszterelnök szócsatákat vívott az állami egészségügyi szolgálat (NHS) várólistáinak ügyében is. Starmer azzal vádolta a konzervatívokat, hogy 14 évi kormányzásuk alatt tönkretették az NHS-t, Sunak ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szolgálat még csak most kezd magához térni a koronavírus-járvány sokkjából. A kormányfő szerint a Labour kiadási tervei csak akkor megvalósíthatók, ha minden egyes kereső jövedelemadóját évi kétezer fonttal (920 ezer forinttal) emelnék. Starmer ezt képtelenségnek nevezte, kijelentette ugyanakkor, hogy a konzervatív kormány rekordszámú adóemelést jelentett be az elmúlt években.

A YouGov közvélemény-kutató csoport a kedd esti televíziós vita után 1657 választó bevonásával elvégzett gyorsfelmérésében azt mutatta ki, hogy a nézők 60 százaléka minősítette nagyon jónak vagy egész jónak a munkáspárti vezető általános teljesítményét, a konzervatív kormányfő szerepléséről 55 százalék vélekedett ugyanígy. Arra a kérdésre, hogy melyikük tekinthető megbízhatónak, a válaszadók 49 százaléka Starmert, 39 százalékuk Sunakot nevezte meg. A nézők óriási többséggel mondták azt, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait: a felmérés résztvevőinek 66 százaléka vélekedett így Starmerről a keddi televíziós vita alapján, Rishi Sunak miniszterelnökről ugyanakkor alig 17 százalék mondta ugyanezt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Kin Cheung

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)