deportálás
Rishi Sunak a választási vitában is megerősítette a migránsok Ruandába küldését
A bevándorlás, az egészségügy, az adórendszer és a megélhetés állt Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfő és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer kedd este tartott első televíziós választási vitájának középpontjában. A vita utáni első gyorsfelmérés szerint a nézők közül többen ítélték jónak Starmer teljesítményét, mint ahányan Sunak szerepléséről vélekedtek így.
Lengyelország deportálhatja a hadköteles ukrán férfiakat
Waldemar Skrzypczak lengyel tábornok azt javasolta a lengyel kormánynak, hogy a Kijevnek nyújtott támogatás részeként deportáljon minden hadköteles korú ukrán férfit az országból – írja a Mandiner. Szerinte ez segítené az ukránok támogatását a haza védelmében. A tábornok javaslatáról az Onet Wiadomości lengyel kiadása számolt be, amit az Unian szemlézett.
Hova tűnt egymillió magyar a szomszédos országokból? – Honi felderítés (Videó)
Amíg a minket Trianonban feldaraboló szomszédos népek mindegyike legalább megkétszerezte a lélekszámát az első világháborútól az ezredfordulóig, a magyarság a másfélszeres növekményt se érte el. Ennél is tragikusabb a magyar élettér, vagyis a magyar területi jelenlét összezsugorodása azóta, hogy az ország kétharmadát és a magyarság egyharmadát idegen uralom alá kényszerítették. A területeinkre ácsingózó szomszédok a magyar lakosság nélkül, vagy legengedékenyebb esetben is románná, szerbbé, szlovákká beolvadó magyarokkal képzelték el a hízásukat. Abban, hogy ma Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken jóval kisebb területen alkotunk többséget, mint Trianon előtt, sőt jóval kisebb területen találni egyáltalán magyarokat, levakarhatatlanul bűnösek a szomszédaink. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia szakmányban végezte a magyartalanítást a fennhatóságuk alá vont területeken. A világháborúk utáni kaotikus éveket kihasználva mintegy 70 ezer magyart gyilkoltak meg, és több, mint egymillió magyart űztek el ősi földjéről. Az ő bűnük mindössze a magyarságuk volt. A demokratikus nagyhatalmak által megengedett emberiségellenes bűnök hosszú-hosszú sora kellett ahhoz, hogy Románia, Szlovákia és Szerbia magyarsága mostanra már az elnyomók számára „kezelhető” méretűre apadjon. A világháborúk utáni magyarirtások és kitelepítések történetét Ligeti Dávid, a Veritas Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
Kárpátalja kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseiben – Interjú Váradi Natália történésszel
Kárpátalja az 1956-os forradalom és szabadságharc során kulcsszerepet játszott a történésekben, hiszen ez a térség a szovjet birodalom nyugati határa, és nem utolsó sorban magyarok is lakják. Ez a terület válik színterévé a deportálásoknak, kihallgatásoknak, a katonai és politikai műveletek irányítását is innen végzi munkáját a szovjet belügyminiszter-helyettes, aki nemcsak, hogy innen jelent Moszkvának, de ő maga fogadja az első deportáltakat is Ungváron – többek közt erről beszélt portálunknak adott interjújában Váradi Natália történész, az idei Lőrincz Csaba-díj kitüntetettje. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense – akinek fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája – elmondta: a Magyarországon letartóztatottak már éppen úton voltak, hogy a Szovjetunióba deportálják őket. A vagonok falának résein kidobált papírokkal segítségével ugyanakkor híre kelt a szovjet kommunisták tervének; feltehetően ennek volt köszönhető, hogy a több ezer deportáltat végül visszafordították Magyarország felé.
Megakadályozhatta volna Horthy a magyarországi holokausztot? – Honi felderítés (Videó)
Akik a magyarság önbecsülésébe akarnak gázolni, rendszeresen próbálják kollektíven ránk sütni a bűnös nemzet bélyegét a magyarországi holokausztért. A kényszerpályán sodródó, függetlenségét elvesztett, megszállt országunkban azonban senki sem szegülhetett szembe érdemben Hitler és végrehajtói akaratának. Még a gettókba zárt zsidóság hétköznapi életét megszervező zsidó tanácsokat is felhasználták a holokauszt véghezviteléhez, ők is ki voltak szolgáltatva a nácik kénye-kedvének és megdöbbentően pitiáner követelőzéseinek. A holokausztban részt vevő, kis létszámú magyar tettestárs mellett azonban nagyon sokan, a saját életük kockáztatása árán mentették az üldözött zsidókat, és az országban tapintható volt a németellenes hangulat. Hogy zajlott 1944 Magyarországán a náci népirtás, milyen belső törésvonalak osztották meg magát a zsidóságot is, és hogyan próbálta Horthy megmenteni a budapesti zsidókat? A Honi felderítésben Veszprémy László Bernát mutatta be az eddig jobbára ismeretlen részleteket a legújabb történettudományi eredményei alapján.
Van, amitől a Brexit se véd – Csak csónakkal húszezer migráns érkezett Angliába idén
Az idén már több mint húszezer illegális bevándorló jutott át Nagy-Britanniába csónakokon a La Manche csatornán keresztül. A britek válasza rendkívül jogállami: származási országtól függetlenül Ruandába akarják deportálni a migránsokat.
A Mi Hazánk Ruandába deportálná az illegális bevándorlókat, vagy kőfejtőben dolgoztatná őket (PS-videó)
Kapaszkodhat a LIBE Bizottság és a jogállamiságért rettegők: a Mi Hazánk a kitoloncolás helyett inkább kőfejtőbe küldené, vagy Ruandába deportálná az illegális határátlépőket. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerdán, az Országgyűlés Irodaházának lépcsőjén tartott sajtótájékoztatót, ahol a megjelent újságírók kérdéseire is válaszolt. A PestiSrácok.hu a határvadász ezredek felállításáról, illetve a déli határ védelméről kérdezte a pártelnököt, aki igen vad fejtegetésbe kezdett arról, milyen intézkedéseket foganatosítana a migránsokkal szemben. Ezek között szerepel a kőfejtők újranyitása, a 43 fokban való paprikaszedés, de a ruandai deportáció lehetőségét is felvetette Toroczkai. A nem éppen EU-konform fejtegetést követően portálunk kérdésére David Pressmanről, az USA új magyarországi nagykövetéről is elmondta nem éppen visszafogott véleményét.
Jogállamisági minta: Koszovóba deportál külföldi elítélteket Dánia
Aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Dánia 2023-tól Koszovóba küldhet külföldi elítélteket, hogy ott töltsék le büntetésüket, mielőtt kitoloncolják őket – jelentette be szerdán a dán igazságügyi minisztérium.
Közös levelet írtak a nyugati országok vezetői az EU-nak, hogy ne állítsák le az afgánok hazadeportálását a tálibok előrenyomulása ellenére sem
Az Egyesült Államok és a szövetséges haderők kivonulása óta hatalmas tempóban terjeszkednek Afganisztánban a tálibok, naponta lehet hallani arról, hogy újabb, stratégiailag fontos várost foglaltak el. A tálibok előretörése miatt sokan menekülni kénytelenek az országból, és az európai fővárosokban már nem titkoltan attól tartanak, hogy megismétlődik a 2015-ös helyzet, amikor Szíriából érkezett rengeteg menekült a kontinensre.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
