Szijjártó Péter: Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében
Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében, mindkét fél a mielőbbi ukrajnai béketeremtést támogatja – húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a Vatikánvárosban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról volt szó, és ezúttal is megerősítést nyert, hogy Magyarország és a Vatikán meglátása egybeesik a kérdésben: mind a két fél a mielőbbi béketeremtésre helyezi a hangsúlyt.
Egyetértettünk abban, hogy a békéhez ma igen komoly bátorságra van szükség, (...) mert jól láthatóan a békét akarókat, a békéért dolgozókat és a békepárti politikusokat elképesztő nyomás éri
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek a nyomásnak van egy fizikai, egy politikai és egy jogi eszköztára is.
A jogi eszköztárat láthatóan Donald Trumppal szemben vetik be az Atlanti-óceán túloldalán. A fizikai eszköztárat – sajnos láthattuk az északi szomszédunkban – a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet során vetették be. A politikai eszköztárat pedig velünk szemben próbálják alkalmazni, amikor például arról beszélnek, hogy az Európai Unióban vegyék el a szavazati jogunkat, hogy ne tudjuk tovább akadályozni a háború továbbterjedését, eszkalálódását
– sorolta.
A helyzet az, hogy ma a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz
– szögezte le. Rámutatott, hogy az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese, a konfliktusnak csak vesztesei vannak; a kérdés pusztán az, milyen széles lesz ezek köre, ugyanis minden egyes nappal fokozódik az eszkaláció kockázata.
Minden egyes nap születnek olyan nyilatkozatok, olyan intézkedések, amelyek a világháborús veszélyt még inkább élessé teszik
– figyelmeztetett. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban bírálta azt a döntést, amelynek értelmében az ukrán haderő ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai és német fegyverekkel, illetve azt a nyilatkozatot, amely francia kiképzők Ukrajnába vezényléséről szól. Hangsúlyozta, hogy a hasonló lépések mind egyre élesebbé teszik a világháborús veszélyt, márpedig az jól látszik szavai szerint, hogy ha a háború továbbterjed, akkor az nem több ezer kilométerrel távolabb kezdődik, hanem a közvetlen szomszédságban.
Tehát egyetértettünk a vatikáni külügyminiszterrel, hogy a diplomácia erőforrásait kell mozgósítani. Egyetértettünk abban, hogy a békéhez szükséges párbeszédet meg kell teremteni, a békéhez szükséges párbeszédet fenn kell tartani, és egyetértettünk abban is, hogy azt nem diplomáciának hívják, ha csakis azzal beszélünk, akivel mindenben egyetértünk
– közölte. Érintette a svájci Ukrajna-békekonferenciát is, amelyen Magyarország és a Vatikán is részt vesz, viszont arra is kitért, hogy "van egy közös hiányérzetünk, amely abból fakad, hogy a háborúnak nem mindegyik résztvevője lesz ott".
Mi nagyra becsüljük a svájciak béketörekvéseit, és el is megyünk, hiszen ahol a békéről van szó, nekünk ott a helyünk, de egy igazán sikeres békekonferenciának előfeltétele az, hogy minden háborúzó fél ott legyen, és ez most sajnos nem lesz adott
– vélekedett. Minden eddiginél fontosabbnak nevezte a Magyarország és Vatikán közötti kapcsolatok minél szorosabbá tételét, mivel – mint mondta – a lehető legszorosabb szövetségre van szükség azokkal, akik készek a béke érdekében fellépni. A miniszter ezt követően közölte, hogy a magyar kormány mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az emberek javára fordítsa és fejlessze a történelmi egyházak és az állam kapcsolatát.
És az a tény, hogy 14 év alatt, tehát mióta kormányzunk, 74 ezerről 184 ezerre nőtt azon diákok száma Magyarországon, akik egyházi iskolákban tanulnak, az elég pozitív véleményt jelent a magyar családok, a magyar szülők részéről a kormány egyház- és oktatáspolitikájával kapcsolatban
– jegyezte meg.
Végül arról is tájékoztatott, hogy Magyarország és a Vatikán folyamatos egyeztetést folytat az üldözött keresztények ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a kormány az utóbbi években 64 országban 367 olyan programot támogatott, amely az üldözött keresztények helyzetén kívánt javítani. Tudatta, hogy Afrikában egyre több esetben éri üldöztetés a keresztény közösségeket, és ebben a kérdésben is együtt fognak működni a felek a következő időszakban. Kiemelte, hogy Magyarország ösztöndíjakat ajánlott fel azoknak a nicaraguai egyetemistáknak, akiknek a katolikus egyetemét bezárták, így tizenhét diák kezdheti meg hazánkban a tanulmányait.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
