Pesti Srácok

Szijjártó Péter: soha ennyi külföldi helyszínen nem szavazhattak még a magyarok EP-választáson

Szijjártó Péter: soha ennyi külföldi helyszínen nem szavazhattak még a magyarok EP-választáson

Megnyílt Magyarország tiszteletbeli konzulátusa Monacóban, így a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson már 147 külföldi helyszínen szavazhatnak a magyarok, ami a legmagasabb szám valaha - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a városállamban.

A tárcavezető a magyar tiszteletbeli konzulátus hivatalos megnyitóján arról számolt be, hogy a mostani látogatásra rendkívül nehéz időszakban került sor, amikor Európa már körülbelül két és fél éve a háború árnyékában él, és hazánk a szomszédságban különösen súlyosan szembesül ennek negatív hatásaival. Aláhúzta: ezért ha valamikor, akkor most kell megerősíteni a békeerőfeszítéseket, különös tekintettel arra, hogy mára bebizonyosodott, hogy a csatatéren nincs megoldás, a rendezés csak diplomáciai úton képzelhető el.

Majd arra figyelmeztetett, hogy ennek ellenére újabb és újabb veszélyes ötletek kerülnek elő, amelyek az eszkaláció veszélyével járnak, ezért épp itt az ideje ennek megálljt parancsolni.

PestiSracok facebook image

- szögezte le.

- tette hozzá.

Arra kérte a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt minél többen a választáson, s álljanak ki minél nagyobb számban a béke mellett, amire tájékoztatása szerint külföldön is lehetőségük lesz.

- mondta.

- húzta alá, hangsúlyozva, hogy világszerte ezer külügyminisztériumi dolgozó biztosítja majd a szavazás megfelelő lebonyolítását.

- tudatta.

Hanyatlik Európa

Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy a mostani az első magyar külügyminiszteri vizit Monacóban, és a tiszteletbeli konzulátus megnyitása is nagyon időszerű volt, már csak amiatt is, mert Magyarország hamarosan átveszi az Európai Unió soros elnökségét. Úgy vélekedett, hogy az EU jelenleg a hanyatlás állapotában van, ezért új lendületre, frissességre lenne szüksége a közösségnek, amihez lényeges lenne a kapcsolatok szorosabbra fonása Monacóval is.

- sorolta.

- fűzte hozzá.

A miniszter arra is kitért, hogy egyre nő a városállamba utazó magyarok száma, tavaly már több 1200-an látogattak ide, amit segít, hogy nyáron heti öt járat közlekedik Budapest és Nizza között.

- szögezte le.

- mondta.

- összegzett.

Forrás: MTI, fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.