Pesti Srácok

Szlovéniában még szükség van arra valamiért, hogy 6 hónappal meghosszabbítsák a határellenőrzést

Szlovéniában még szükség van arra valamiért, hogy 6 hónappal meghosszabbítsák a határellenőrzést

Szlovénia további hat hónappal, december 21-ig meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon - jelentette be szerdán Bostjan Poklukar belügyminiszter.

A tárcavezető jelezte: a rendelet a hivatalos közlönyben való kihirdetését követő napon lép hatályba.

-mondta a miniszter, hozzátéve, hogy "ezek a közel-keleti konfliktusból, valamint az Irán és Izrael közötti feszültség eszkalálódásából erednek". Megjegyezte, hogy a közel-keleti biztonsági helyzet csak rosszabb lett az utóbbi időben, és figyelmeztetett az ukrajnai háborúval kapcsolatos biztonsági kockázatokra is.

PestiSracok facebook image

-tette hozzá. A miniszter rámutatott továbbá a németországi labdarúgó Európa-bajnoksággal, a közelgő párizsi olimpiai játékokkal és az illegális migrációval kapcsolatos lehetséges biztonsági kockázatokra. Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Szlovénia készen áll arra, hogy közös határőrizetet indítson a horvát és az olasz rendőrökkel, a vegyes járőrök pedig alternatívái lehetnek az ideiglenes belső schengeni határellenőrzésnek. A miniszter kiemelte: a határellenőrzést továbbra is úgy fogják végezni, hogy ne legyenek negatív hatással az utazókra, a gazdaságra és a határ menti lakosságra.

Szlovénia tavaly október 21-én, azt követően állította vissza az ideiglenes határellenőrzést, hogy Róma ugyanilyen intézkedést jelentett be a saját szlovén határszakaszán. Ezeket a két ország azóta többször meghosszabbította. A mostani hosszabbításról még májusban tájékoztatott a szlovén belügyminiszter, és azt is közölte, hogy a döntésről tájékoztatta horvát és magyar kollégáját, valamint az Európai Bizottságot is.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)