Pesti Srácok

A magyarok többsége a Patrióták álláspontját támogatja

A magyarok többsége a Patrióták álláspontját támogatja

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt álláspontját számos fontos kérdésben a háborútól a migrációig. Az európai jobboldal legnagyobb erejévé vált Patrióták programja viszont a magyar választók többségének akaratával találkozik.

Miközben a magyar kormánypártok vezetésével Patrióták Európáért néven új, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó jobboldali pártcsalád alakult az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt (EPP) ismét a szocialistákkal és liberálisokkal kötött baloldali, a kormánypártok által háborúpártinak nevezett koalíciót. Ebbe léptek be a magyarországi baloldali pártok is, mindenekelőtt a Magyar Péter-féle Tisza Párt – írja a Magyar Nemzet.

A Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogy az előző európai parlamenti ciklus öt kiemelten fontos döntése során hogyan szavazott az Európai Néppárt és hogyan gondolkodnak arról a magyarok, illetve – a párt június 30-i Patrióta kiáltványa alapján – a Patrióták Európáért új jobboldali pártcsalád. A közvélemény-kutatási eredmények és a képviselőcsoport szavazási statisztikáinak összevetése alapján a szuverenitásvédelem, a gyermekvédelem, a migránskvóta, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentessége, illetve a befagyasztott uniós források ügyében az Európai Néppárt a magyar választók álláspontjával teljesen ellentétes értékrendet képviselt.

Miközben a magyarok négyötöde (81 százaléka) egyetért azzal, hogy minden országnak védenie kell a szuverenitását a külföldi befolyás ellen, az Európai Néppárt 86 százaléka megszavazta azt a Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalást, amely többek között elítélte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását is. Ezzel szemben a Patrióta kiáltvány éppen a magyarok többségének álláspontjával összecsengően zárul:

PestiSracok facebook image

A magyarok 71 százaléka szükségesnek tartja a magyar gyermekvédelmi törvény szigorítását (illetve nem ért egyet azzal, hogy a szigorítás szükségtelen lenne), s mindössze 22 százalékuk tartja ezt szükségtelennek. Ezzel szemben az Európai Néppárt 68 százaléka megszavazta azt az európai parlamenti állásfoglalást, amelyben elítélték a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az elfogadott dokumentum sérelmezte többek között azt az alaptörvényben rögzített tételmondatot is, miszerint az anya nő, az apa pedig férfi, valamint hogy Magyarország védi a gyermekek azon jogát, hogy személyazonosságukat születési nemükkel összhangban állapítsák meg.

A Patrióta kiáltványban ugyan a magyar gyermekvédelmi törvényről konkrétan nem esik szó, de az üzenet mégis egyértelműen kiolvasható a szövegből. A manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése, valamint ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása.

Szintén a magyarok többségi véleményével ellentétes lépésnek számított a migrációs paktum megszavazása. Miközben Magyarországon a választók több mint kétharmada (69 százalék) ellenzi, hogy egy EU-tagállamnak nyolcmillió forintot kelljen fizetnie, ha nem fogadja be más tagállamból küldött migráns menekültkérelmét, addig az Európai Néppárt nyolcvan százaléka megszavazta a kötelező szolidaritási mechanizmusra keresztelt migránskvótát, amely szankcionálja a be nem fogadó országokat. A Patrióta Kiáltvány a migráció ügyében is a magyarok túlnyomó része által régóta támogatott álláspontot képviseli. A szöveg azt hangsúlyozza, hogy a patrióták olyan Európát szeretnének, amely „elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett”.

Nemcsak a magyar, de minden közép-európai ország gazdáit megviselte a háború ürügyén lazított kereskedelempolitika Ukrajnával. Az Európai Unió által meghosszabbított intézkedés ellenére a magyarok 69 százaléka ellenzi, hogy vámmentesen engedjék be az ukrán mezőgazdasági termékeket az Európai Unióba. Az Európai Néppárt jelenlévő tagjainak 77 százaléka ugyanakkor megszavazta az ukrán termékek vámmentességét is.

A Patrióta kiáltvány nem foglalkozik az ukrajnai háború ügyével, hiszen nem aktuálpolitikai röpirat, hanem alapító dokumentum, de a szövegből mégis kiolvasható, hogy az alapítók Európa-víziója „olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben”, legyen az akár gazdasági természetű is.

A befagyasztott uniós pénzeszközökről is merőben mást gondolnak Brüsszelben, mint itthon. A magyarok többsége (55 százalék) szerint igazságtalan Magyarországtól megvonni az Európai Unió pénzügyi támogatását. A brüsszeli pénzügyi szankciókat ezzel szemben a néppárti képviselők 90 százaléka támogatta. A Patrióta kiáltvány a magyarok többségével egyetértésben viszont kiemeli, hogy az általa kívánt, jövőbeli Európa nem igazolhatja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?