A politikai felelősség adja az értelmét a magyar uniós elnökségnek
A politikai felelősség adja az értelmét a magyar uniós elnökségnek, hiszen ebben az időszakban lehet meghatározni az Európai Unió (EU) következő öt évének prioritásait - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Bóka János azt hangsúlyozta, hogy ha a magyar uniós elnökség a felelősséggel él, akkor azzal az EU egészének nagy szolgálatot tesz, hozzáfűzve, ez elsősorban abban rejlik, hogy meghallja az európai parlamenti (EP-) választások üzenetét, a változás igényét.
A magyar Európa-politika már jó ideje tisztában volt azzal a választásokon megfogalmazódott igénnyel, hogy mind a sodródásnak, amellyel az EU "a háború közepén találja magát", mind a versenyképességet aláásó gazdaságpolitikának, mind pedig az unió külső határait megvédeni nem képes, elhibázott migrációs politikának véget kell vetni.
A magyar uniós elnökség akkor viselkedik politikailag felelősen, ha olyan témákat tesz le az asztalra, olyan vitákat generál, melyek ezekről a kérdésekről szólnak
- fogalmazott Bóka János.
A tárcavezető elmondta, hogy a magyar uniós elnökség a tervek szerint halad, sőt repülőrajtot vett, hiszen azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elsején átvette a soros elnökséget a belga kormányfőtől, találkozott az Európai Tanács elnökével, majd másnap már Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd csütörtökön már a Tanács főtitkárát fogadta.
A miniszter nagy jelentőségűnek nevezte a főtitkár budapesti látogatását, tekintettel arra, hogy minden uniós elnökségnek két szintje van, egy politikai szint, illetve egy úgynevezett gépház, amelyet a brüsszeli állandó képviselet és a Tanács főtitkárságának együttműködésében kell működtetni.
Több mint 120 jogalkotási dossziét kell menedzselni, több mint 1500 munkacsoporti, valamint 37 tanácsülést, 16 informális tanácsülést európai közösségi csúcsot kell megszervezni, amelyeket lebonyolítani és utókövetni is kell.
A tárcavezető úgy látja, hogy adottak a jó munkakapcsolat, az együttműködés feltételei.
Az Orbán-Zelenszkij találkozóról szólva a miniszter elmondta, hogy a kormányfő a megbeszéléseiről azonnal jelentést tett az Európai Tanács elnökének, illetve a tagállamok állam- és kormányfőinek.
Bóka János ugyanakkor hangsúlyozta, az elnökség szerepe elsősorban az információáramlás elősegítésében merül ki, valamint abban, hogy becsatornázza a döntési folyamatokba az érintett felek véleményét, a döntést azonban a vezetőknek kell meghozniuk, nekik kell látniuk azt, hogy ebben a politikai helyzetben amelyet a magyar miniszterelnök tevékenységének köszönhetően sikerült minden eddiginél jobban feltérképezni, az EU-nak milyen mozgástere van.
Azt gondolom, hogy a magyar miniszterelnök az elmúlt 24 órában többet tett a békéért, mint az európai vezetők az elmúlt év során
- hangsúlyozta a miniszter, akinek ismertetése szerint a magyar elnökség a háborúval kapcsolatos uniós álláspont megváltoztatásának tekintetében javaslatokat tehet, felvetésekkel élhet, utat mutathat, de a döntéseket az európai vezetőknek kell meghozniuk.
A tárcavezető úgy látja, hogy az EU ezt a háborút a sajátjának tekinti, és ezzel kapcsolatban a katonai és anyagi támogatások mellett a kommunikáció is a háborús stratégia részét képezi.
Ha a háborúról nem tudunk úgy beszélni, hogy az ne maga a hadviselés legyen, akkor a probléma és nem a megoldás része vagyunk
- hangoztatta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor is ezen a megközelítésen szeretett volna változtatni úgy, hogy inkább arról beszéljünk: nem a háború részesei vagyunk, hanem annak meghaladásáért dolgozunk, ez pedig csak azonnali tűzszünettel és az arra épülő béketárgyalásokkal érhető el.
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij számos, utókövetést igénylő kérdésben állapodott meg, ez pedig a legfelsőbb szinteken kell, hogy folytatódjon, és akkor lehet mérlegelni egy esetleges újabb magas szintű találkozót, ha a magyar és az ukrán kormánynak is sikerült előrelépnie ezzel kapcsolatos feladatainak megoldásában - fogalmazott Bóka János.
A féléves magyar uniós elnökség működtetése kapcsán a miniszter fontos eseményként az Európai Tanács novemberi budapesti informális ülését emelte ki, amelyen az lesz a cél, hogy a vezetők elfogadjanak egy új európai versenyképességi paktumot, amely azt az utat lesz hivatott kijelölni, amellyel az EU megállíthatja a gazdasági versenyképesség hanyatlását.
A miniszter elmondta, hogy a magyar uniós elnökség központi prioritása a versenyképesség, és "ha sikerül egy olyan nyilatkozatot elfogadni, amely a gazdaságpolitikát a növekedés és a jólét szolgálatába állítja, akkor az EU elkövetkező öt éve talán egy szerencsésebb csillagzat alá születik".
MTI; Fotó: Facebook
