Pesti Srácok

A Publicus kutatása szerint az emberek fele egyetért az újraszámlálással egy szoros választás után, a másik fele nem

A Publicus kutatása szerint az emberek fele egyetért az újraszámlálással egy szoros választás után, a másik fele nem

A Publicus Intézet felmérése szerint az emberek majdnem fele gondolja, hogy kis szavazatkülönbségnél automatikusan újra kell számolni a voksokat. A másik csaknem fele épp ellenkezőleg gondolja. Mint ismert Vitézy Dávid szerint változtatni kellene a szabályokon és szoros eredménynél automatikussá kellene tenni az újraszámlálást, hogy ne legyen az a herce-hurca, mint ami most volt.

Az emberek 45 százaléka szerint nem kellene mindig újraszámolni a szavazatokat abban az esetben, ha kicsi a különbség két jelölt között, ugyanakkor jól mutatja az ország megosztottságát, hogy nem sokkal kevesebben, 42 százaléknyian gondolják ennek az ellenkezőjét – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített kutatásából.

A felmérés még a főpolgármester-választás szavazatainak teljes újraszámolásáról szóló döntés előtt készült. Egyedül a Fidesz-KDNP szavazói között vannak túlnyomó többségben azok, akik minden szoros választási eredmény után indokoltnak tartanák a voksok ismételt megszámlálását: körükben 48 százalék válaszolt így, szemben 36 százalékkal, akik szerint nincs erre szükség. Rajtuk kívül egyedül a Tisza Párt hívei között vannak szűk többségben az újraszámlálás-pártolók: 48 százalék 47-tel szemben.

A főpolgármester választás kiugróan sok, 24 548 darab érvénytelen szavazatának újraszámlálását – amely átmenetileg 41-re olvasztotta Karácsony Gergely előnyét – a válaszadók 49 százaléka tartotta indokoltnak, 37 százaléknyi „helytelenítővel” szemben. Ha a budapestiekre szűkítjük a válaszadók körét, azt látjuk, hogy 53 százalékos többség tartotta indokoltnak az újraszámlálás első körét, 43 százalék viszont nem értett egyet ezzel. A kormánypártok szavazóinak 65 százaléka értett egyet a döntéssel, vélhetően a végeredmény megváltozásában bízva. A Tisza Párt szavazói ebben a kérdésben is megosztottak, körükben 47-45 az érvénytelen szavazatok újraszámlálását támogatók és ellenzők aránya, pártnélküliek körében pedig 4 százalékos többségben vannak az előbbi véleményt képviselők (43-39).

PestiSracok facebook image

Az ellenzéki szavazók nagyobb része viszont azonnal odaadta volna Karácsony Gergelynek a győzelmet: csak 37 százalék szerint volt indokolt a szavazatok újra-ellenőrzése, 52 százalék ellenezte ezt.

A megkérdezettek 41 százaléka szerint nem számolták volna újra az érvénytelen szavazatokat abban az esetben, ha Vitézy Dávid nyert volna ennyire szűk többséggel, 39 százalék szerint viszont akkor is ugyanez a döntés született volna. Ennek a kérdésnek a megítélésében nagy a szakadék a Fidesz-KDNP szavazói és mindenki más között. Körükben 53 százalék állítja, hogy Vitézy győzelme esetén is ez lett volna a forgatókönyv, szemben 29 százalékkal.

Az ellenzéki szavazóknak viszont csupán 32 százaléka szerint bontották volna fel újra az érvénytelen szavazatokat, 60 százalék szerint viszont nem. A Tisza Párt szavazóinak többsége szerint is Vitézy felé „lejtett volna a pálya” ebben az esetben: 49 százalékuk szerint nem lett volna újraszámlálás (41 százalék szerint viszont igen). A legtöbben – 52 százaléknyian – úgy gondolják, egyik jelölt sem járt jól az érvénytelen szavazatok bolygatásával, 17 százalék szerint Karácsony, 2 százalék szerint Vitézy nyert a helyzeten, mivel csökkent a hátránya. A válaszolók 9 százaléka szerint mindkét jelölt profitált a dologból, más-más okokból.

Forrás: ATV, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)