Alapjogokért Központ: a jogállamisági jelentés a pénzügyi zsarolás eszközévé vált
A jogállamisági jelentés napjainkra pénzügyi zsarolási eszközzé vált - mondta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerdán Budapesten.
Kovács Attila úgy fogalmazott: nagyon jól nyomon követhető, hogy a jogállamisági jelentés mint eszköz a tagállamok "megregulázásává" alakult az elmúlt évek során. "Az Európai Bizottság nem tanult az elmúlt öt év tapasztalataiból, a jogállamisági jelentés továbbra is egy politikai furkósbot" - jelentette ki, megjegyezve: amelyik tagállam a saját szuverén nemzeti érdekeiért áll ki a brüsszeli vitákban, annak sorsa a megbélyegzés. A jelentés 2020 óta a jogi síkról politikaira, majd az ideológiai síkra mozdult, és felfogásbeli különbségek miatt állított pellengérre bizonyos tagállamokat - magyarázta, hozzátéve:
az Európai Bizottság erre hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó, több milliárd eurós uniós forrásokat.
Kovács Attila ismertette, hogy a Magyarországról frissen kiadott jogállamisági jelentés megállapításai szerint hazánkban "volt előrelépés" a korrupció, a fékek-egyensúlyok, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás terén, de "még mindig nem kielégítő a helyzet." A jelentés így továbbra is azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat - mutatott rá. Az igazgató beszélt arról is, hogy a júniusi európai parlamenti választáson a polgárok nagyon jelentős része a változásra szavazott. Mint mondta, jelentősen megugrott a jobboldali, konzervatív, szuverenista, nemzeti pártokra adott szavazatok száma, a választói hatalomgyakorlásból azonban ennek ellenére, továbbra is kiszorítják a jobboldalt.
A választópolgárok "szeretnék egy kicsit jobbra kormányozni Európa szekerét", de a brüsszeli vezetés "partvonalra szorítja" azt a mintegy 20 millió szavazót, akik a jobboldali erőket támogatták
- mondta. Kovács Attila kitért az "uniós tagságért sorban álló Ukrajna barátságtalan húzására" is, jelezve: az ukrán vezetés részéről egyoldalú zsarolás, hogy megakadályozzák az orosz olaj áramlását a környező országokba. Hangsúlyozta: az orosz olaj áramlásának akadályozása nem segíti Ukrajna európai integrációját. Ez a lépés uniós érdekeket, szerződéseket is sért. Ezzel együtt az energiaellátás minden érintett országban biztosított, de ha ebből fakadóan árnövekedés lesz, azért az ukrán vezetés lesz a felelős - mutatott rá.
Az igazgató szavai szerint "államférfiúi tett volt" Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy az EU soros elnökségének átvételét követően Kijevbe vezetett az első útja. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a napokban emlékeztette Magyarországot a tartozása befizetésére, Kovács Attila kiemelte: az uniós vezetőknek inkább a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárására kellene koncentrálniuk.
Forrás, fotó: MTI
