Pesti Srácok

Brutálisan megemelkedtek a menekültek elszállásolási költségei Hollandiában

Brutálisan megemelkedtek a menekültek elszállásolási költségei Hollandiában

Hollandiában a menedékkérők elhelyezésének költségei tavaly mintegy 70 százalékkal nőttek, az állam összesen 2,7 millió eurót fordított erre a célra a 2022-es 1,6 millió euró után - közölte szerdán a menedékkérők befogadásával foglalkozó központi ügynökség (COA).

Éves jelentésében a szervezet rámutatott arra, hogy a jelentős költségnövekedés főként annak tulajdonítható, hogy több hollandiai menekültszállást zártak be 2016 és 2017 között, amikor kevesebb menedékkérő érkezett az országba. Azóta azonban a menedékkérők száma ismét megnőtt, és a COA-nak rövid távra bérelt szükséglakásokat kellett igénybe vennie az elhelyezésükhöz, amelyek költsége jóval magasabb, mint a befogadóközpontoké. A rövid távra bérelt lakások éves költsége átlagosan 69 400 euró, szemben az állami menekültszállások 30 400 eurós költségével.

A COA szerint 2023-ban a menekültügyi befogadásban részesülők száma az előző évhez képest egynegyedével nőtt. Tavaly 64 300-an érkeztek Hollandiába menedékkérőként, míg tavalyelőtt 51 600-an. A problémát súlyosbítja, hogy a helyi hatóságok nem tudnak elegendő szállást biztosítani a tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsok számára, ezért hosszabb ideig kell a menekültszállásokon maradniuk - emlékeztetett a Dutchnews hírportál.

A holland bevándorlási hivatal (IND) munkaerő-problémákkal küszködik, az alkalmazottakon túl nagy a terhelés, és a tapasztalt munkaerő hiánya miatt a menedékkérelmek elbírálása akadozik. Emiatt a menedékkérők jelentős része továbbra is a Ter Apel-i regisztrációs-és befogadóközpontban tartózkodik. A központ túlzsúfoltsága miatt egy holland bíróság megállapította, hogy a létesítményben legfeljebb 2000-en tartózkodhatnak, és minden olyan nap után, amikor a létszám ennél magasabb, az ügynökségnek bírságot kell fizetnie a befogadószállásnak otthont adó Westerwolde település önkormányzatának.

PestiSracok facebook image

A júniusban hivatalba lépett jobboldali kormány el kívánja törölni az előző kabinet által bevezetett törvényt, miszerint a rendszerre nehezedő nyomás enyhítése érdekében a helyi önkormányzatoknak meghatározott számú menekültet kell elhelyezniük. A kormánykoalíciós megállapodás szerint a tartózkodási joggal rendelkező menekülteket a továbbiakban nem lenne szabad előre helyezni a lakhatásra várók listáján.

Forrás: MTI; Fotó: A hollandiai Ter Apelben lévő menekültügyi regisztrációs központ túlzsúfoltsága miatt Groningenbe szállított menedékkérők érkeznek a The Village diákotthonban kialakított, 80-100 fő befogadására alkalmas krízismenhelyre 2023. december 8-án. MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.