Pesti Srácok

Iránban az elnökváltás ellenére maradnak a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályok

Iránban az elnökváltás ellenére maradnak a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályok

Az iráni rendőrfőkapitány helyettese szerdán megerősítette, hogy továbbra is komoly büntetésekre számíthatnak azok a nők, akik nem hajlandók betartani az iszlám öltözködési szabályokat.

Gásszem Reszaej az ISNA hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, "azért nem lesz semmi változás, mert ebben az esetben nemcsak a törvénynek, hanem a vallási elvárásnak is meg kell felelni, tehát marad a zéró tolerancia függetlenül attól, hogy milyen politikai vagy kormányzati változások lesznek a jövőben". A hidzsáb (muszlim kendő) viselésére vonatkozó szabályok azért képezik folyamatos vita tárgyát Iránban, mert a parlament tavaly szeptemberben megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a korábbinál sokkal szigorúbb pénzbüntetést és

Ezek szerint az első szabályszegés után csak figyelmeztetést, a második után pedig rendőrségi előállítást foganatosít az erkölcsrendészet. A kérdés a nemrég lezajlott elnökválasztási kampányban is felmerült, és nagy figyelmet keltett, amikor a későbbi megválasztott elnök, Maszúd Peszeskján is bírálta az ellenőrzésekben megnyilvánuló rendőrségi szigort. Azt ígérte, hogy megválasztása esetén azonnal leállítaná az ellenőrzéseket. Szavait azonban sokan azért kérdőjelezték meg, mert szerintük a mérsékelt, reformer politikus nem rendelkezik elég befolyással egy ilyen könnyítés bevezetéséhez sem a vallási vezetőkkel, sem a parlamentet uralmuk alatt tartó keményvonalas konzervatívokkal szemben.

PestiSracok facebook image

A hidzsáb viselésére vonatkozó előírás Iránban nem újkeletű, de különös jelentőséget kapott a legutóbbi országos tüntetéshullám miatt, amelyet Mahszá Amini halála váltott ki. Az öltözködési szabályok megsértése miatt előállított fiatal nő az erkölcsrendészet őrizetében, tisztázatlan körülmények között halt meg.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)