NATO-felmérés: bajban van Európa védelmi rendszere
Hatalmas lyukak tátongnak a védelmi rendszeren, több százezer katona kellene egy estleges támadás megállításához – állapította meg az Euractiv beszámolója alapján a NATO katonai vezetői.
A lap emlékeztet: a NATO-vezetők tavaly állapodtak meg a védelmi képességek felturbózásáról az orosz agresszió miatti félelmek miatt. Hogy ez pontosan mit jelent, abban azonban nem sikerült megegyezni, a minimális követelményeket azonban mostanság küldték szét a tagállamoknak – erről és más érdekes adalékokról beszélt a lapnak névtelenül nyilatkozó katonai szakértő.
A minimális követelmények részletezik a NATO-hadseregek hiányosságait a kulcsfontosságú területeken, és azt is hozzáteszik, mennyibe kerülne megoldani őket – ezekből lennének kötelező érvényű célok a jövőben. A Reutersnek nyilatkozó tisztviselők hat területet azonosítottak: a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták hiánya, a csapatlétszám, a lőszer, a logisztikai problémák és a biztonságos digitális kommunikáció hiánya a harctéren.
Trump lehetséges győzelmétől – s így a szövetség gerincét alkotó amerikai haderő szerepének csökkenésétől – való félelem mellett ugyanakkor abban megvolt az egyetértés, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függetlenül a kontinensnek meg kell emelnie katonai kiadásait.
MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Márpedig ez sok esetben meg fogja haladni a GDP eddig előirányzott – és eddig is sok állam által be nem tartott – 2 százalékos ráfordítását. Ezt nem lesz könnyű eladni a közvéleménynek demokratikus országokban, ahol a védelmi kiadásokra hivatkozva rendelnének el megszorításokat.
Mindez azért is kellemetlen, mert a mintegy 147 milliárd dolláros össz-NATO-ráfordításból az amerikaiak évente mintegy 968 milliárd dollárt költenek (ez nagyjából öt évnyi magyar GDP), a második legtöbbet költő ország, Németország ennek kb. a tizedét. Márpedig most kelleni fog a pénz – és kelleni fog az ember is.
Ugyanis ahogy a Reuters arról beszámolt, a NATO-szakértők úgy számolnak, 35-50 extra dandárra lesz szükség, hogy ellenálljon egy esetleges orosz támadásnak. Egy dandár 3000-7000 katonából áll, vagyis mindez 105-350 ezer katonát jelent. Ez egy Németország-méretű állam esetében arányosan egy teljesen új hadosztály felszerelését jelentené. Mindeközben a logisztika is kihívás lenne, ezt is muszáj fejleszteni: élelem, üzemanyag, lőszer és emberek – katonák a frontra, sebesültek a másik irányba – szállítása. Ehhez nincs elég vasúti kapacitás, különböznek a nyugati és a posztszovjet nyomtávszélességek, és még számos egyéb probléma akad. Ráadásul most a német bázisoktól ezer kilométerrel keletebbre húzódna az esetleges frontvonal, mint a hidegháború idején. Egyszóval: Európának össze kell magát kapnia, ha jót akar.
Forrás: Mandiner; Fotó: Tiger típusú harci helikopter repül a német fegyveres erők páncélozott gyalogdandárjának hadgyakorlatán a németországi Klietzben 2024. március 18-án. MTI/EPA/Hannibal Hanschke
