Teljesen átláthatatlanul finanszírozzák külföldről a kormánykiritikus lapokat
Átláthatatlan és egyre növekvő a kormánykritikus médiumok külföldi finanszírozása – állapította meg a Nézőpont Intézet Sajtószabadság 2024 című elemzése.
Az intézet három fő megállapítást tett:
- A Magyarországon működő médiumokhoz külföldről érkező források összegének és származási helyének teljes körű felderítése lehetetlen. Vélelmezhető, hogy éves szinten milliárdos nagyságrendű, Magyarországon kívülről származó bevételekhez jutnak a kormánykritikus médiumok.
- A külföldi donorok köre széles, megtalálhatóak köztük külföldi kormányok (kiemelten az Egyesült Államok), nemzetközi szervezetek (Európai Unió), nemzetközi hatókörű alapítványok, alapok. Ezen szereplők gyakran láncfinanszírozáson (ernyőszervezeteken) keresztül maradnak rejtve.
- Napjaink háborús körülményei között (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők pl. kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére).
A 2022-es országgyűlési választásokat követően robbant ki az a botrány, amely ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során nem Magyarországról származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz.
A Nézőpont Intézet szerint a különböző médiumokhoz Magyarországon kívülről érkező források teljes körének felderítése – vonatkozó és hatékony szabályozás hiányában – gyakorlatilag lehetetlen. Egyrészt a donor oldal túlzottan sokrétű, másrészt a fogadó médiumok, még ha azok köre a tartalomelemzés eszközével még beazonosítható is lehet, egyrészt nem kötelesek, másrészt nem érdekeltek a nyilvánosság elé tárni, hogy külföldről fogadnak el támogatásokat vagy akár megbízásokat.
Az egyes kiadók (legyenek azok cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így még az sem deríthető ki, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források.
Ennek ellenére a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek – írta a Nézőpont Intézet.
Forrás: Mandiner, fotó: MTI
