Pesti Srácok

A Tűzfalcsoport felette a kérdést: Magyar Péter valójában be sem léphetne a kórházakba?

A Tűzfalcsoport felette a kérdést: Magyar Péter valójában be sem léphetne a kórházakba?

Az oknyomozó blog utána járt, hogy mi a jogi mozgástere az európai parlamenti képviselőnek az állami szervek ellenőrzése kapcsán.

A Tűzfalcsoport bejegyzésében rávilágít, hogy az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény csupán annyit rögzít ebben a körben 17. § szerint, hogy az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

A jogszabályhely hivatalos indoklása alapján a fenti rendelkezések – külföldi (pl. belga, német) példákat, illetve az Európai Konvent nemzeti parlamentek szerepével foglakozó munkacsoportjának jelentését alapul véve – meg kívánják alapozni az Európai Parlament magyar képviselőinek a magyar Országgyűléshez és államigazgatáshoz való kapcsolódását, és velük kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik szabályozását.

A vonatkozó szakirodalom szerint is az EP képviselők ellenőrzési jogosultsága kapcsán arra törekszenek a nemzeti jogalkotók, hogy az adott állam képviselővel azonos jogok és kötelezettségek illessék meg az európai parlamenti képviselőket is.

PestiSracok facebook image

Az országgyűlési képviselők érintett jogosultsága annyiban tér el az EP képviselőkétől, hogy az Országgyűlésről szóló jogszabály 98. § (1) bekezdése szerint az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.

Kikerült a törvényből ugyanakkor az a visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezés, hogy "a képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít".

Ami tehát a fentiek alapján megállapítható, hogy

  • az országgyűlési képviselő ellenőrzési jogosultsága állami szervekkel kapcsolatban gyakorlatilag azonos mértékű, mint az európai parlamenti képviselőké;
  • korlátlan belépési jogosultság egy állami intézménybe, különösen előzetes egyeztetés nélkül nem szerepel a képviseli jogok katalógusában;
  • európai parlamenti képviselő számára az állami szerv nem köteles személyesen tájékoztatást adni, azt írásban is megteheti;
  • ha akadályozza a képviselő az állami intézmény rendeltetésszerű működését, ottléte alatt törvénybe ütköző módon kép vagy hangfelvételeket készít, akkor jogszerűen felelősségre vonható, tettenérés esetén vele szemben akar büntetőeljárás is kezdeményezhető.

(Tűzfalcsoport / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?