Pesti Srácok

Bekeményít a Mi Hazánk: ők szedik le a Horn utcanévtáblákat, ha az önkormányzat nem lép

Bekeményít a Mi Hazánk: ők szedik le a Horn utcanévtáblákat, ha az önkormányzat nem lép

A Mi Hazánk antikommunista sikere, hogy tavalyi kezdeményezésem nyomán immár hivatalosan nincs Horn Gyula sétány a bírósági ítélet óta. A Fővárosi Önkormányzatot a törvényes rend helyreállítására szólítjuk fel, de ha az utcanévtáblákat nem tüntetik el, akkor a Mi Hazánk fog rendet rakni -írja a párt közleményében.

Bár a kormányhivatal tavaly a nekem küldött első válaszát még úgy zárta, hogy "törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető", nem adtuk fel, viszontválaszom és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekem, törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a jogszabálysértő helyzetet szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa. Végül most a Fővárosi Törvényszék is kimondta, hogy a kommunista utcaelnevezés törvénytelen volt. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 14. §-a szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ha egy közterület-elnevezés során kétség merül fel, hogy a név a törvényi tilalomba ütközik-e, akkor az önkormányzat beszerzi az MTA állásfoglalását, mely kizárólag önkormányzati kérelemre születik, azonban ezt a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte, a fideszesek sem.

A Mi Hazánk viszont később rávilágított: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény hasonló tilalmat fogalmaz meg, és az MTA Horn Gyula nevének civil szervezet elnevezésében való feltüntetése kapcsán már kiadott egy állásfoglalást, mely alapján megtiltották a névhasználatot, mert Horn Gyula "közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában". Horn Gyula az '56-os forradalom vérbe fojtóit aktívan kiszolgálta pufajkásként. Felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de még ami kevésbé köztudott: III/II-es ügynök volt "Harcos" fedőnéven, bár ő erről természetesen nem emlékezett meg emlékirataiban. A kommunizmus áldozatainak emléknapján ezért javasoltuk inkább valamely mártír szabadságharcosról elnevezni a sétányt. Noha a rendőrség tavaly megint engem igazoltatott, mi a törvényes rendet állítottuk helyre a kommunista utcanevek tilalmát előíró törvény alapján a Horn Gyula sétány utcanévtábláinak eltüntetésével.

Forrás, fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)