horn gyula sétány
Döntött a bíróság, nem lesz Horn Gyula sétány Budapesten
Hiába neveztek el Karácsonyék kedvenc pufajkásukról közterületet Budapesten, nem lesz Horn Gyuláról elnevezett sétány a nemzet fővárosában, a bíróság azonban felülírta a közgyűlés határozatát.
Mi kérdezünk – Wintermantel Zsolt: ne áldozatként tekintsünk Karácsonyra, hiszen nemcsak kiszolgálója, hanem haszonélvezője is Gyurcsány uralmának
Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője volt a Mi kérdezünk vendége, aki természetesen beszélt Karácsony Gergely mozgalmának 500 millió forintos MIKROADOMÁNYAIRÓL, és a Fővárosi Közgyűlések szürreális világáról, de az újpesti baloldali vezetés kaotikus városrombolása sem maradhatott ki a műsorból. Wintermantel szerint Budapest baloldali városvezetése láthatóan Gyurcsány kottájából játszik, Karácsony Gergely pedig egyáltalán nem kötődik a fővároshoz, csupán ugródeszkának használja. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Karácsonyra ne áldozatként tekintsen senki, hiszen haszonélvezője Gyurcsányék uralmának, ha nagyon nem tetszene neki a helyzet, akkor távozna. Szóba került a gyalázatosan sikerült, és még szánalmasabban kommunikált Budapesti lakógyűlés is, ahol Karácsony a budapestiek 7 százalékának véleményét próbálta a többségnek beállítani. A fővárosi közlekedés is izgalmas témának bizonyult, hiszen a koncepciótlan és üres marketingfogásokkal operáló fővárosi vezetés valójában csak káoszt okozott építkezés helyett. Nézzétek meg a beszélgetést, ahol a budapesti utcanevek kommunista restaurációja és a holnapi Fővárosi Közgyűlés legfontosabb pontjai is szóba kerültek.
Molnár Zsolt szerint bele kell törődnünk, hogy lesz Pufajkás-sétány
Tény, hogy '56-ban Horn Gyula nem a jó oldalon állt – ismeri el maga az MSZP-s Molnár Zsolt is hétfői közleményében, ugyanakkor szerinte a kormánynak Horn életútját is a maga komplexitásában kell nézni. „Törődjenek bele, hogy ezt a küzdelmet elvesztették” – üzente a jobboldalnak, mivel úgy véli, a fővárosi önkormányzatok hatásköre, hogy a volt miniszterelnökről sétányt nevezzenek el. Megjegyezzük: a vitatott történelmi személyiségekkel kapcsolatban külön törvény szabályozza, hogy kiről lehet és kiről nem közterületet elnevezni.
MSZP: El a kezekkel Horn Gyulától!
Úgy tűnik, Sára Botond nem hagyja abba értelmetlen küzdelmét az ország egykori meghatározó rendszerváló politikusa, Horn Gyula emléke ellen – írja az MSZP szombati közleményében, amelyben az egykori miniszterelnök pufajkás múltját próbálják tisztára mosni azután, hogy Budapest főispánja bíróságon támadja meg a Horn Gyuláról elnevezett sétány ötletét.
Karácsonyék kitartanak a Pufajkás-sétány mellett – Bírósághoz fordul a kormányhivatal
A Fővárosi Közgyűlés ragaszkodott jogsértő döntéséhez a Horn Gyula sétány elnevezésének ügyében, azt a kormányhivatal törvényességi felhívása ellenére sem változtatta meg, ezért a hatóság kénytelen a Fővárosi Törvényszékhez fordulni – írta Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtöki közleményében.
Jogszabályt sértett a Fővárosi Közgyűlés, amikor közterületet nevezett el Horn Gyuláról
A Fővárosi Közgyűlés jogszabályt sértett, amikor közterületet nevezett el Horn Gyuláról a XIII. kerületben – közölte kedden Budapest Főváros Kormányhivatala.
A főváros úgy tűnik, kitart amellett, hogy a pufajkás Hornról sétányt nevezzenek el
Sára Botond főispán csütörtökön arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a XIII. kerületi Horn Gyula sétány nevét változtassák meg, mivel a volt szocialista miniszterelnök az 1956-os forradalomban a szovjetek oldalán a magyarok ellen harcolt, és ilyen háttérrel a törvény nem engedi, hogy közterületet nevezzenek el róla.
Megváltoztatják a budapesti Horn Gyula sétány nevét
Budapest Főváros Kormányhivatala szerint jogszabálysértő, hogy Horn Gyuláról neveztek el sétányt a XIII. kerületben, ezért Sára Botond főispán felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a fennálló jogszabálysértő helyzetet 30 napon belül szüntesse meg, vagyis nevezzék át a sétányt – az erről szóló határozatot Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke posztolta a Facebookon.
Karácsonyékat nem érdekli a józan ész, az erkölcs és a jó ízlés: mégis sétányt neveznek el Horn Gyuláról
A Fővárosi Közgyűlés 2022 decemberében személyeskedésekkel teli vitát folytatott a baloldal által tántoríthatatlanul, ám normális ember számára érthetetlenül támogatott Horn Gyula sétány ügyében, hiszen sem az észérvekkel, sem az egyértelmű tényekkel nem foglalkoztak Karácsony Gergelyék. A kormányhivatal ugyanis megfontolásra ajánlotta, hogy a Közgyűlés forduljon a Magyar Tudományos Akadémiához, szakmai véleményt kérve arról,hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e. Nem árulunk zsákbamacskát: az MTA már állást foglalt az ügyben, hiszen egy civil szervezet, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból, Horn Gyuláról akarta elnevezni a szervezetét, amit az Akadémia nem engedélyezett, jó okból. Olyan személy nevének viselését ugyanis a civil törvény nem engedélyezi, akik – ahogy ezt már tisztáztuk – önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vettek. A történetnek el sem kellett volna kezdődnie, de ha már igen, akkor itt kellett volna pontot tenni a végére, a baloldali fővárosi vezetésnek fülét-farkát behúzva kellett volna kihátrálni az eleve érthetetlen és értelmetlen akció mögül. Nem így történt, és még kibúvót is kerestek a gyalázatos döntéshez.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
