Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Bunyó volt a török parlamentben egy bebörtönzött ellenzéki képviselő mandátuma miatt

PPestiSrácok.hu Forró drót 2024. augusztus 16. 18:53
Bunyó volt a török parlamentben egy bebörtönzött ellenzéki képviselő mandátuma miatt

Ököllel estek egymásnak a török parlament egyes képviselői pénteken, miután egy ellenzéki törvényhozó síkraszállt egy 18 év szabadságvesztésre ítélt kollégájának parlamentbe kerülése mellett, és felszólalásában terroristának nevezte a török kormánypárt képviselőit.

Az ankarai parlamentben készült televíziós felvételek azt mutatják, ahogyan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyes képviselői az ellenzéki Törökországi Munkáspárthoz (TIP) tartozó, a pulpituson felszólaló Ahmet Sikhez rohannak és rátámadnak . Több tucat képviselő csatlakozott a "közelharchoz", egyesek megpróbálták visszatartani a többieket. A pulpitus lépcsőfokaira vér került, médiainformációk szerint legalább két képviselő szenvedett sérüléseket. A szóban forgó ellenzéki politikust, Can Atalayt 2022 áprilisában a 2013-as isztambuli kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban marasztalták el hatalomátvételi kísérletben való bűnrészesség címén. Az ellene hozott - 18 év börtönbüntetést megállapító - ítélet jogerőre emelkedése miatt idén januárban megvonták parlamenti mandátumát, de az alkotmánybíróság augusztus 1-jén érvénytelennek nyilvánította kizárását. Sik most annak érdekében szólalt fel, hogy Atalay visszaülhessen képviselői székébe.

-mondta Ahmet Sik felszólalásában az AKP képviselőihez beszélve.

PestiSracok facebook image

-tette hozzá.

A parlament alelnöke 45 perces szünetet hirdetett a verekedés után.

Forrás/fotó: MTI

Kapcsolódó témák
török parlament verekedés
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)