Pesti Srácok

Csaknem zsidó pogromot okozott Ausztráliában a New York Times riporterének szivárogtatása

Csaknem zsidó pogromot okozott Ausztráliában a New York Times riporterének szivárogtatása

A New York Times riportere több mint 600 ausztráliai zsidó személyes adatait szivárogtatta ki, amit később Izrael-ellenes aktivisták egy zaklatási kampányhoz használtak fel – írja a Neokohn, kiemelve, Natasha Frost, egy Melbourne-ben dolgozó újságíró elismerte a The Wall Street Journalnak, hogy egy privát WhatsApp-csoportból származó adatokat osztott meg egy személlyel, akit nem nevezett meg.

A Neokohn kifejti, az említett WhatsApp-csoport – amelyet ausztráliai zsidók hoztak létre az októberi Hamasz-agresszió miatt - néhány tagja azt fontolgatta, hogy lépéseket tesznek az Australian Broadcasting Corporation (ABC) ellen, amely részmunkaidőben alkalmazott egy bizonyos libanoni származású Antoinette Lattouf-t, aki Izraelt háborús bűnökkel vádolta. Az ABC idő előtt megszüntette Lattouf ötnapos szerződését, a „diszkriminatív” esetről ugyanakkor Natasha Frost a New York Timesba írt dörgedelmes cikket. Frost, aki tagja volt az említett WhatsApp-csoportnak néhány nappal a cikk megjelenése előtt kilépett onnan, majd

Joshua Moshe, a csoport egyik tagja elmondta, hogy ő és felesége fenyegető hívásokat és e-maileket kaptak, amelyekben „gyerekgyilkosoknak” és „népirtó őrülteknek” nevezték őket. Egy SMS-t is kaptak, amelyben öt éves fiuk fényképe szerepelt. Moshe melbourne-i ajándékboltját graffitivel és pirossal áthúzott izraeli zászlót tartalmazó matricákkal rongálták meg, valamint a bolt bojkottjára szólítottak fel. Moshe kénytelen volt bezárni a boltot és elhagyni a környéket családjával együtt.

PestiSracok facebook image

Frost utóbb úgy nyilatkozott, hogy a személyes adatok közzététele az ő „tudta vagy beleegyezése” nélkül történt, és „megdöbbentette” az események alakulása.

Forrás: neokohn.hu; fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)