Pesti Srácok

Iskolai lövöldözés: az igazgatót, a titkárt és egy tanárt is agyonlőtt egy boszniai iskola gondnoka

Iskolai lövöldözés: az igazgatót, a titkárt és egy tanárt is agyonlőtt egy boszniai iskola gondnoka

A tantestületi gyűlésen nyitott tüzet az ott résztvevő tanárokra az iskola gondnoka a boszniai Sanski Most gimnáziumában. A férfi katonai fegyvert, egy automata géppisztolyt használt. Hárman a helyszínen életüket veszítették: az iskola igazgatója, titkára és egy tanár. Az elkövető magával is végezni akart, de túlélte, súlyos mellkasi sérüléssel szállították kórházba. Az indíték bosszú lehetett, a gondnokot ugyanis nem sokkal korábban felfüggesztették az állásából.

A fegyveres merényletről az Oslobodjenje című napilap számolt be. A hírt Adnan Beganovic, a helyi rendőrség szóvivője erősítette meg. Mint mondta: az iskola szóban forgó kisegítő alkalmazottja katonai fegyvert, géppisztolyt használt, és meggyilkolta az iskola igazgatóját, a titkárát és egy tanárt. A támadó magával is végezni akart, súlyos sebesülésekkel szállították a Banja Luka-i kórházba.

Az Oslobodjenj szerint az iskola dolgozója Mehemed Vukalić felfegyverkezve érkezett az iskolába. Egyenesen a tantestületi ülés helyszínére ment. Nem vaktában lövöldözött, hanem célzott lövéseket adott le Nijaz Halilović igazgatóra, Gordana Midžan professzortóra és Nisveta Kljunić titkárra. Mindhárman a helyszínen azonnal életüket veszítették.

A lap arról is ír, hogy az ámokfutás indítéka az lehetett, hogy a gondnokot korábban felfüggesztették az állásából. Az igazgató, a titkár és a professzor mindhárman tagjai voltak annak a bizottságnak, amely a felfüggesztéséről a döntést meghozta. A leszámolást követően a férfi magával is végezni akart, de túlélte. Jelenleg is kórházban ápolják, állapota súlyos.

PestiSracok facebook image

A nyugat-balkáni országokban nem jellemzőek az iskolai támadások, de tavaly Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is történt hasonló eset. A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a lakosságnál illegálisan.

Forrás és vezető kép: Oslobodenje.ba

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)