Pesti Srácok

KIM: a gólyatáborokat a hallgatói etikai kódex szerint kell megszervezni

KIM: a gólyatáborokat a hallgatói etikai kódex szerint kell megszervezni

A gólyatáborokat a hallgatói etikai kódex szerint kell megszervezni - írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A tájékoztatás szerint a tárca felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerdán egyeztetett a hallgatók érdekképviseletét ellátó Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) vezetésével.

Az emberi méltóság megsértése bármilyen módon és formában megengedhetetlen, emelte ki Varga-Bajusz Veronika az egyeztetésen a HÖOK álláspontjával összhangban - írták. A minisztérium kiemelte: a cél az, hogy a jövőben a gólyák részére szervezett táborokat a megújult hallgatói etikai kódex szerint szervezzék meg, így garantálva az elsőéves hallgatók lelki és testi biztonságát.

Mint írták, Varga-Bajusz Veronika egyeztetett a HÖOK képviselőivel, amelyen áttekintették a gólyatáborok szervezésére vonatkozó jogi és egyetemi szabályozásokat.

PestiSracok facebook image

A megbeszélésen elfogadott közös javaslat értelmében a HÖOK vállalta, hogy a gólyatáborok szervezéséhez kapcsolódó Etikai Chartát megvizsgálják és aktualizálják, valamint a szervezők számára kötelező érvényűvé teszik megvalósítását. Az államtitkárság támogatásával a szervezők képzésen is részt vesznek minden évben.

Az államtitkár arról tájékoztatta a hallgatói képviselet vezetését, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésétől azonnali írásbeli tájékoztatást kért a gólyatábori történésekkel kapcsolatban.

Az egyetem által megfogalmazott szabályozási és szervezési módosításokat - amelyeket a BME be is jelentett - jóváhagyta - olvasható a közleményben.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.