Lánczi Tamás: Magyarország szuverenitása támadás alatt áll
Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni - mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.
Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban olyan változások zajlanak, amelyek aláássák, megrendítik a nemzetállami szuverenitást, ezt számos ország, köztük Magyarország is érzi. Emlékeztetett arra, hogy a hidegháborúban és azelőtt a kémkedés bevett formái, és a nemzetközi háborúk voltak a szuverenitás megsértésének fontos momentumai.
Ezek viszonylag egyszerűen "tapinthatók" voltak, az 1990-es évek után azonban létrejött egy "szürkezóna": magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni, és komoly kihívást jelentenek a multinacionális cégek által üzemeltetett informatikai platformok is - tette hozzá.
Rámutatott, a jelenség visszaszorítására születnek egyre-másra szuverenitásvédelmi törvények, legutóbb Franciaországban fogadtak el ilyet, az amerikai mintára alkotott jogszabály összehasonlíthatatlanul erőteljesebb a magyarnál. Az Európai Unióban is gondolkodnak szuverenitásvédelmi törvényről, de ennek a trükknek senki ne dőljön be, az EU maga akarja védeni a nemzetállamok szuverenitását - jelezte.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, a szuverenitásnak a belső, a polgárokra vonatkoztatott dimenzióját tartja lényegesnek. Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint partnernek, nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon - tette fel a kérdést.
A jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, ezért a magyar nép a saját kormányával szemben nem rendelkezik azzal az autoritással, szuverenitással, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, lássa, mire megy el a pénze és az jó-e neki
- fogalmazott.
Ligeti Miklós megítélése szerint a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy megkapja a szükséges információkat annak eldöntéséhez, jobb hely lett-e Magyarország 2010 óta, vagy sem.
Lánczi Tamás válaszában azt mondta, egy olyan szervezet képviselője vonja kétségbe a magyar kormány legitimitását, amely mögött semmilyen legitimáció nincs, és "kikiáltotta magát a korrupció ellenei harc hősévé".
Ha valakinek a korrupcióval problémája van, a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni: elindul a választásokon, kéri a magyar emberek bizalmát, képviselő lesz, többségbe kerül a parlamentben, kormányt alakít és akkor fel tud lépni a vélt, vagy valós korrupció ellen" - fűzte hozzá. Lánczi Tamás közölte, a Transparency International politikai tevékenységet folytat civil álruhában, és ezt külföldről finanszírozzák azért, hogy gyengítsék a legitim magyar kormányt.
A jogi igazgató hangsúlyozta, a polgár a biztonságot, a korrupció elleni küzdelmet, a jó közérzetet az államhatalommal együttműködésben maga teremti meg és tartja fenn, az államnak nincs privilégiuma, monopóliuma arra, hogy ő határozza meg, mi a közpolitika és mi a korrupció elleni küzdelem kerete.
Lánczi Tamás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok elég világosak: a közhatalom gyakorlásának van egy rendje, ezt a rendet kívülről megpróbálják befolyásolni, felforgatni.
Miért fontos az Egyesült Államok adófizetőinek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen, miért fontos, hogy társadalmi, politikai ügyekben nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és megpróbálják a legitimációját gyengíteni?
- tette fel a kérdést, megjegyezve, modern világjelenségről van szó, ellene sok ország, maga az Egyesült Államok is küzd a saját területén.
Amit ti csináltok, azt ott nem csinálhatnátok, vagy ha csinálnátok, be kellene jelentkeznetek mint regisztrált külföldi ügynök, ez lenne a ti titulusotok, és annak mindenféle jogi következményei vannak, viselni kellene ezt a billogot
- mondta vitapartnerének Lánczi Tamás.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, mindenkinek lehet véleménye, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.
MTI; Fotó: PS
