Micsoda meglepetés - Úgy tűnik, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz
Ukrajna a Szovjetunió 1991-es felbomlása utáni önállósulás óta küzd a korrupcióval. Az ország gazdaságát és politikáját évtizedeken keresztül oligarchák uralták. Emellett a többi posztkommunista államhoz hasonlóan a társadalom is totálisan korrupt volt. Például a polgároknak minden egyes ügyintézés és szolgáltatás után kenőpénzt kellett fizetni a tisztviselőknek, és bármilyen jellegű probléma elintézhető volt a megfelelő helyekre csúsztatott, kellőképpen vastag borítékokkal. Az Index cikkében rávilágít: Ukrajna szeretne az Európai Unió és a NATO tagja lenni, azonban ennek egyik akadálya – a háború mellett – a társadalmat átszövő korrupció. A keleti szomszédunk az utóbbi egy évtizedben valamelyest haladni látszik a kenőpénzek és a mutyizás hosszú hagyományának kigyomlálásában, a helyzet azonban továbbra sem rózsás. A lap szerint ugyanis nagyon valószínű, hogy az ukrán társadalomban elterjedt rendszerszintű korrupció az orosz invázió után is megmarad.
Az Index cikkében emlékeztet: a háború kitörése óta megannyi ukrán bíró, politikus és állami tisztviselő ellen emeltek vádat korrupció gyanújával. Ami azonban riasztó, hogy a védelmi minisztérium több ilyen ügyben is érintett volt. Ezek közül a legsúlyosabbakat kiemelve emlékeztetnek, hogy az ukrán védelmi minisztérium 20 millió dollár értékben vásárolt túlárazott terepmintás télikabátokat az ukrán csapatoknak egy ukrán oligarcha által birtokolt török cégtől. Azonban mire a felszerelés megérkezett, a kabátokról kiderült, hogy valójában egyszerű tavaszi kabátok. Emellett egy ukrán fegyvergyártó cég, a Lviv Arsenal alkalmazottai összejátszottak a védelmi minisztérium tisztviselőivel, hogy elsikkasszanak közel 40 millió dollárt, amelyet eredetileg 100 ezer aknavető lövedék vásárlására szántak.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a határőrök és a felmentéseket elbíráló állami intézmények (köztük az ukrán védelmi minisztérium) tisztviselői rendszeresen kenőpénzeket fogadnak el a sorozás elől menekülő ukrán férfiaktól. Dmitro Nataluha kormánypárti parlamenti képviselő becslései szerint a tehetősebb, katonakorú férfiak eddig akár 2 milliárd dollár körüli összeget is költhettek ilyen szolgáltatásokra, például hamis orvosi felmentésekre.
Az ehhez hasonló incidensek vezettek ahhoz, hogy a 2019-ben pont a korrupció felszámolásának ígéretével választást nyerő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kénytelen volt eltávolítani pozíciójából a kiemelkedő diplomáciai képességeiről ismert védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot. Tette mindezt úgy, hogy a tárcavezetőnek a sikkasztásokhoz valószínűleg nem sok köze volt, és az eddig több száz millió dollár külföldi hadisegélyt fogadó minisztériumnál az új vezetők kinevezése és a közbeszerzéseket elbíráló személyzet távozása után is voltak meglehetősen furcsa állami megrendelések.
Emlékezetes azonban, a Transparency International tavaly a világ 104. legkevésbé korrupt országának mérte Ukrajnát, 180-ból. Egyes ukrán állami szereplők szerint azonban nem a korrupcióval van a probléma. Szerintük a Nyugat valójában csak kifogásként használja Ukrajna korrupcióproblémáját, mert nem akarják, hogy az ország felvétele miatt belesodródjanak a háborúba.
Ukrajna NATO-ba való felvételét nem a reformok hiánya akadályozza, hanem az úgynevezett orosz eszkalációtól való félelem az Egyesült Államokban és Németországban
– mondta Alina Frolova, Ukrajna volt védelmiminiszter-helyettese a Foreign Policy című lapnak.
Az Európai Unió egyébként 2014 óta segíti Ukrajnát az alapvető reformok végrehajtásában. A forradalom után az új elnök, Petro Porosenko vezetésével társulási megállapodást írtak alá Brüsszellel, és úgy döntöttek, hogy gazdasági, igazságügyi és pénzügyi reformokat hajtanak végre. Brüsszel mellett a NATO is segítséget nyújtott az ukrán fegyveres erők és védelmi intézmények reformjaihoz. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 2016 óta próbálja átláthatóbbá tenni az Ukrán Fegyveres Erők működését az úgynevezett Átfogó Segítségnyújtási Csomagon keresztül.
Több félelem is van Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban
Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának egyik névtelenséget kérő tisztviselője elismerte, hogy a NATO-országok nyilván félnek attól, hogy Ukrajna csatlakozása esetén élesedik az ötös cikkely, és kitör a harmadik világháború, azonban az ukrajnai korrupció továbbra is összeegyeztethetetlen a tagországok elvárásaival.
Különösen a védelmi beszerzésekkel kapcsolatban merült fel aggodalom. Voltak olyan esetek, amikor bizonyos vezetőkhöz közel álló személyeknek kedvező szerződéseket ítéltek oda
– nyilatkozta a névtelenséget kérő amerikai katonai vezető.
A védelmi ágazatban történt számos botrány nemcsak a hazájukért küzdő ukrán állampolgárok bizalmát ingatta meg a kormányban és úgy alapvetően az állami intézményekben, hanem a nyugati támogatókét is. Különösen igaz ez a NATO-szövetségesekre, ugyanis az összes katonai segély 99 százalékát ők küldték Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.
Az Európai Bizottság Ukrajnáról szóló 2023-as jelentésének legfontosabb megállapításai között a bizottság megjegyezte, hogy „az új közigazgatási bíróságot kell létrehozni, amely a központi kormányzati szerveket érintő ügyeket kezeli, és amelyet megfelelően átvilágított bírákkal látnak el”. Azonban egyelőre nem hoztak létre új bíróságot a kormányzati szervek elleni ügyek elbírálására, mert az igazságszolgáltatásban sokan ellenállnak a szigorúbb átvilágítási eljárásoknak. Az EU által javasolt reformtervezetek – például a rendőrség átláthatóbbá tétele – pedig kormányzati szinten rendre elakadnak.
(Index / Kiemelt kép: MTI/AP/Efrem Lukackij)
