Pesti Srácok

Németország továbbra is különböző terrorista szervezetek célpontja

Németország továbbra is különböző terrorista szervezetek célpontja

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) értékelése szerint Németország továbbra is különböző terrorista szervezetek célpontja. A hivatal két éve egyre több bejelentést kap fenyegetésekről, de az iszlamista fenyegetés csökkent - mondta a Süddeutsche Zeitung című lapnak pénteken Sven Kurenbach, az iszlamista terrorizmussal foglalkozó osztály vezetője.

- fogalmazott Kurenbach, aki a növekvő online radikalizálódásról is beszámolt a 19 éves iszlamistával kapcsolatban, aki saját bevallása szerint vérfürdőt tervezett rendezni az egyik bécsi Taylor Swift-koncerten.

A terrorszervezetek a legkülönbözőbb közösségi médiacsatornákon és platformokon tesznek közzé propagandát, amely szintén erre a célcsoportra irányul, azonban Sven Kurenbach bevallása szerint "a fiatalabb elkövetők ideológiailag már nem olyan stabilak, mint azt néhány évvel ezelőtt gondoltuk". Az Iszlám Állam - Horaszán Tartomány (ISIS-K), az Iszlám Állam terrorszervezet egyik szárnya, egyre inkább nemzetközi célokat követ a biztonsági hatóságok 2022 óta tartó megfigyelései alapján. "Ugyanakkor az ukrajnai háború miatt átjárhatóbbá vált a keleti határunk, ami lehetővé tette, hogy Közép-Ázsiából olyan emberek jöjjenek hozzánk, akikről azt gyanítjuk, hogy kapcsolatban állnak az ISIS-K-val" - fejtette ki az osztályvezető.

PestiSracok facebook image

A szakértő megerősítette, hogy a terrorfenyegetettség Németországban nem változott.

- mondta Kurenbach. "A szövetségi és tartományi szintű biztonsági hatóságok ezért már egy ideje körültekintőbben nyomon követnek minden bejelentést, hogy megelőzzék a támadást" - magyarázta.

A BKA szerint az iszlamista terroristák száma Németországban csökkenő tendenciát mutat. Augusztus 1-jéig 472 embert minősítettek vallási indíttatású fenyegetésnek - közölte a BKA szóvivője a Redaktionsnetzwerks Deutschland médiacsoporttal pénteken. A jelenleg nyilvántartott szélsőségesek közül Németországban 96-an vannak börtönben, 208-an pedig szabadlábon. További 168-an külföldön tartózkodnak. Az iszlamista terroristák száma 2023-ban 483, 2022-ben 520 volt a BKA jelentései alapján. Sven Kurenbach szerint a fenyegetést jelentő jobboldali szélsőségesek száma legutóbb 74 volt, ugyanannyi, mint 2022-ben. A baloldali szélsőségesek száma pedig 13.

A BKA januárban a Neue Osnabrücker Zeitung című lappal azt közölte, hogy a veszély Németországban az iszlamista fenyegetések csökkenő tendenciájának ellenére továbbra is magas. Különösen a Gázai övezetben zajló háború miatt Németországban fokozott mozgósításra lehet számítani, elsősorban a palesztinbarátok részéről - mondta akkor egy BKA szóvivő a lapnak.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.