Pesti Srácok

Petícióban követeli Karácsonytól a Szent István Intézet és a CitizenGo a Margit híd egy éve megcsonkított koronáinak helyreállíttatását

Petícióban követeli Karácsonytól a Szent István Intézet és a CitizenGo a Margit híd egy éve megcsonkított koronáinak helyreállíttatását

A Szent István Intézet a CitizenGo Magyarországgal együttműködésben államalapító királyunk ünnepéhez közeledve petíciót intéz Karácsony Gergely főpolgármesterhez a Margit híd Szent Koronát ábrázoló, egy éve megrongált és azóta is csonkán, keresztek nélkül álló szobrainak mihamarabbi helyreállítását kérve - jelentette be a két szervezet. "A keresztek hiánya fájdalmas és szomorú jelképe a fővárost vezetők nemtörődömségének" fogalmaznak a petícióban. A petíciót a cikkünk alján található linkre kattintva ön is aláírhatja.

A Margit híd díszítő elemét képező szent koronát legutóbb egy éve, 2023 augusztusában rongálták meg vandálok. Ezúttal térfigyelő kamerák is rögzítették, ahogy három férfi végigment a hídon és szánt szándékkal letördelte a koronákról a kő kereszteket.

A híd északi oldalán a pesti és a budai hídfőnél 3-3 korona található a címereken. A felújítás óta ezeket rendszeresen megrongálják. Kifejezetten a keresztekre utaznak a vandálok. Egy éve augusztusban mind a három ferde keresztet letörték a szent koronát mintázó szobrokról.

Az elmúlt egy év nem volt elegendő, hogy a főváros vezetése, Karácsony Gergely főpolgármester intézkedjen a helyreállításról. annak ellenére, hogy a vandálok tette közfelháborodást okozott. A következőkben a Szent István Intézet és a CitizenGo petícióját változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Főpolgármester Úr!

PestiSracok facebook image

Államalapító szent királyunk 2024. évi ünnepe előtt, egy kerek évvel a Margit híd Szent Koronáinak megrongálását követően megdöbbenésünket fejezzük ki, hogy a főváros vezetése ilyen hosszú idő elteltével sem volt képes helyreállítani a legfontosabb nemzeti jelképünket ábrázoló alkotásokat Budapest egyik legforgalmasabb, turisták által is folyamatosan használt hídján. A Szent Korona ábrázolások a Margit híd fontos díszei, melyek kőbe öltöztetett történelmi üzenetek.

Megrongálásuk, róluk a keresztek szisztematikus letörése tavaly nyáron teljes joggal okozott közfelháborodást. Ám arról már nem esett hír, hogy a helyreállítás - tudatosan-e, a keresztény és nemzeti jelképek demonstratív semmibevételeként vagy “csak” nemtörődömségből - azóta sem történt meg.

Pedig a reparálás, illetve a gondolkodás arról, miként lehetne tartós megoldással a koronákat helyreállítani, hatékonyan őrizni és azonnal pótolni a kereszteket, ha mégis újra letörnék - nem volna szabad, hogy megoldhatatlan nehézséget jelentsen egy világváros felelős vezetőinek…

Bízunk benne, hogy a kampányidőszak izgalmait kiheverve végre lesz ideje foglalkozni e látványos, megoldásért kiáltó problémával is. Tisztelettel kérjük ezért, hogy a nemzet fővárosában a magyarság egységét szimbolizáló Szent Koronákat mihamarabb állítsák helyre és a továbbiakban biztosítsák azok (sz)épségét!

Az idei Szent István ünnepen sajnos már csak csonka koronák mellett tekintheti meg az ünneplő közönség a nagyszabású tűzijátékot, ám a keresztek hiánya hétköznapokon is ugyanúgy fájdalmas és szomorú jelképe a fővárost vezetők nemtörődömségének.

A petíciót

ITT

tudja ön is aláírni.

Vezető kép: CitizenGO

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.