Pesti Srácok

Zsigmond Barna Pál: Brüsszel a határvédelem miatt bünteti Magyarországot

Zsigmond Barna Pál: Brüsszel a határvédelem miatt bünteti Magyarországot

Brüsszel bünteti Magyarországot, mert megvédtük a határt, évi hétezer migráns befogadását akarják ránk kényszeríteni – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: Brüsszel nem vesztegeti az időt, ha az elhibázott migrációs paktum mielőbbi végrehajtásáról van szó.

– fűzte hozzá. Közlése szerint "a migrációs paktum értelmében a tagállamoknak állandó jelleggel fenn kell tartaniuk egy uniós szinten egyszerre 30 000 kérelmező fogadását biztosító kapacitást. Az egy tagállamra jutó kvótát a bizottság a tagállamok által az elmúlt három évben lejelentett illegális migrációs statisztikák alapján határozza meg. Világosan látszik tehát, hogy a bizottság által alkalmazott képlet a valóságtól teljesen elrugaszkodott, téves megközelítésen és átgondolatlan modellen alapul, azon tagállamokat bünteti, amelyek következetes védték határaikat az illegális bevándorlókkal szemben, és erről az uniót következetesen tájékoztatták".

PestiSracok facebook image

A most megjelent határozat a tagállamok közötti valódi szolidaritás teljes megcsúfolása, a háborúpárti sorosista brüsszeli baloldali bürokrácia újabb cinikus kísérlete a politikailag gerjesztett migrációs folyamat fenntartására" – fogalmazott az államtitkár.

– olvasható a bejegyzésben. Zsigmond Barna Pál rámutatott: az európai politikában mielőbbi paradigmaváltás kell: a kudarcra ítélt migrációs paktum helyett józanságra, hatékony határvédelemre és a migránskérelmek határon kívüli elbírálására van szükség. Éppen ezért a magyar uniós elnökség egyik prioritása az illegális migráció megfékezése. Erre tekintettel kiemelt figyelmet szentelünk a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek és a visszatérések végrehajtási hatékonyságának a növelésének – közölte.

– zárta bejegyzését az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.