A leköszönő főtitkár szerint akkor lesz béke, ha minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz - mondta. "Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van" - tette hozzá a "Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről" című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban - például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása -, azonban e tíz év alatt a NATO is "példa nélküli változáson ment át". Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány "a minimum", a jövőben "jelentősen többet" kell szánni a védelemre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: "a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb". Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy "Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától".

- szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, "nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket".

Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis "az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is".

- mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, "a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele". "Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút" - hangsúlyozta. Mint mondta, a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. "Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket" - tette hozzá.

- jelentette ki, leszögezve: "a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt".

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, "a NATO nincs kőbe vésve", és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik. Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: "az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak - bármelyik legyen az - túl nagyok".

Kiemelte, hogy a NATO-tagállamok "mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok", mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.

- jelentette ki. Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között "tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni".

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)