Elárulta a tárcavezető, hogyan vesz részt az árvízi mentésben a honvédség

A honvédelmi miniszter kijelentette, a hivatásos erők alkotják a gerincét a védekező erőknek, ők összeszokott munkacsoportokban dolgoznak. A tartalékosok önkéntesen vesznek részt a munkákban, ők, mintegy 250-en, jelentik a másodlagos védelmet. Ennél azonban több katonát is ki tudnának vezényelni, 24 óránként mintegy négyezret – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

– fogalmazott. A tárcavezető azt is elmondta, a hadsereg csak segítségként érkezik, amikor a katasztrófavédelmis, vízügyes szakemberek úgy ítélik meg, hogy szükség van rájuk. A területi védelmi bizottságok a szakemberek információi alapján megállapítják, mekkora élő- és a technikai erő áll rendelkezésre, ez alapján kapcsolatba lépnek a minisztériumon belül felállított műveleti, irányító operatív csoporttal, amely fogadja az igényeket, összeveti a hadsereg rendelkezésre álló állományával, és ez alapján születik meg a döntés, hogy mikor, hova, milyen erőkkel mennek dolgozni.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felvette a talán legnagyobb bajban lévő település, Kisoroszi polgármesterével is a kapcsolatot, és biztosította őt arról, hogy rájuk külön figyelnek, egy összekötő tisztet is kineveztek, s

A katonák az alapkiképzésük során elsajátítják azt is, hogy miként kell eljárniuk különböző katasztrófahelyzetekben, hiszen a homokzsákok pakolása sem olyan egyszerű, mint ahogy az elsőre tűnik – állította a tárcavezető. A hadsereg azt is gyakorolta, hogy esetleg helikopterrel kell embereket kimenekíteni. S bár a jelenlegi információk alapján ettől nem kell tartani, de nekik a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülniük – mondta el a műsorban a miniszter.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI