Pesti Srácok

Koncz Zsófia: a magyar családpolitika a nők és férfiak közötti egyenlőséget is erősíti

Koncz Zsófia: a magyar családpolitika a nők és férfiak közötti egyenlőséget is erősíti

A magyar kormány elkötelezett a nők és férfiak közötti egyenlőség és együttműködés erősítése mellett, valamint a testi-lelki-szellemi egészség védelme iránt – erről beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára az Európai Unió soros elnöksége alkalmából rendezett tanácskozáson Budapesten.

A tárca csütörtöki közleménye szerint Koncz Zsófia hangsúlyozta, Magyarországon a 2010-es családbarát fordulat óta folyamatosan emelkedik a három év alatti kisgyermeket nevelő 25 és 49 év közötti anyák foglalkoztatottsága: 2010 és 2023 között 66,6 százalékról 78,4 százalékra emelkedett, ami 12 százalékos javulást jelent. A nők munkanélküliségi arányát tekintve a 2023-as adatok szerint Magyarország a hetedik legkedvezőbb mutatókkal rendelkezik az Európai Unióban - tette hozzá az államtitkár. Koncz Zsófia elmondta, hogy a kormány 2010 óta jelentős intézkedéseket tett a nők érdekében, hozzásegítve őket, hogy a munkában és a magánéletben egyaránt kiteljesedhessenek.

A cél az, hogy a gyermekvállalás ne járjon hátrányokkal a munkaerőpiacon, a nők pedig rugalmasan dönthessenek arról, mikor és hogyan szeretnének visszatérni a munka világába – emelte ki az államtitkár. Ennek érdekében nemzetközi szinten kiemelkedő családpolitikai intézkedéseinkkel biztosítja a kormány, hogy az anyák különböző támogatásokban – például gyedben és gyesben – részesüljenek, 2010 óta pedig több mint duplájára növelte a bölcsődei férőhelyek számát, ezzel is elősegítve az anyák foglalkoztatását – számolt be róla Koncz Zsófia. Az államtitkár közölte, a kormány támogatja a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét, valamint a családok döntési jogát saját ügyeikről, gyermekeik neveléséről.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)