Megérkeztek a legfrissebb adatok, és megint felülírták az általános siránkozást. A mérések szerint hazánk gazdasága továbbra is növekvőben van, azonban az is tény marad, hogy a visszatartott EU-s források lassítják ezt a folyamatot. A KSH szerint ennek ellenére továbbra is megállunk a magunk lábán, ha sikeresen fenntartható marad a belföldi fogyasztás és vonzó lehetőséget nyújtunk a külföldi befektetőknek.
A legfrissebb Eurostat-adatok alapján Magyarország gazdasága pozitív eredményeket mutat a második negyedévben, éves szinten 1,3%-os GDP-növekedéssel, amely a kilencedik helyet biztosítja az ország számára az Európai Unióban. Ez a növekedés jelentősen meghaladja az euróövezeti 0,6%-os, valamint az uniós átlag 0,8%-os értékét, ami a hazai gazdaság fokozatos felzárkózását mutatja az uniós átlaghoz.
A gazdasági növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása hajtotta, amely az előző negyedévhez képest 1,1%-kal, az egy évvel korábbi időszakhoz képest pedig 4%-kal emelkedett. A fogyasztási kiadások 4,2%-os növekedése különösen kiemelkedő, amit az év első felében tapasztalható 10%-os reálbér-növekedés is támogatott. A növekedés egyik legmeghatározóbb tényezője a háztartások tartós termékekre, például új autókra fordított kiadásainak 9,1%-os emelkedése volt, ami az új autók számának jelentős növekedésével magyarázható. A fogyasztási szokások változása is megfigyelhető, a háztartások egyre inkább élményekre, szabadidős tevékenységekre és utazásokra költenek, ami a szolgáltatások iránti kereslet 47,9%-os arányában tükröződik, ami a legmagasabb érték a vizsgált időszakban.
Azonban a pozitív fogyasztási trendek nem tudták teljes mértékben kompenzálni a külső gazdasági környezet kihívásait. Az ipari termelés csökkenése és a beruházások visszaesése továbbra is nyomás alatt tartják a gazdaságot. Az ipari kibocsátás 2,4%-os csökkenése különösen a német gazdaság gyengeségének köszönhető, amelynek hatására a hazai feldolgozóipari beruházások 35%-kal csökkentek. A beruházások visszaesése mögött a háborús óvatosság, a bizonytalanság és az alacsony kapacitáskihasználtság áll. Ugyanakkor a folyamatban lévő külföldi tőkeberuházások a következő időszakban fordulatot hozhatnak, ami a gazdaság további növekedéséhez járulhat hozzá.
Az építőipar és a lakáspiac is pozitív irányba mozdulhat el a csökkenő piaci kamatok és a növekvő lakáshitelezés hatására. Ez nemcsak a lakáspiaci tranzakciók növekedését eredményezheti, hanem az építőanyag-gyártók és az építőipari vállalkozások számára is kedvező lehet. Az otthonfelújítási támogatás szintén hozzájárulhat az építőipar élénküléséhez.
Összességében Magyarország gazdasága kedvező helyzetben van, de a külső környezet hatásai és a beruházások visszaesése továbbra is kihívást jelent. Az elkövetkező időszakban fontos lesz a belső fogyasztás fenntartása és a külföldi beruházások bevonzása a gazdasági növekedés stabilizálása érdekében.
