Orbán Balázs: a békéért dolgozni kell!
A békéért dolgozni kell, először tűzszünetre van szükség, csak ez után lehet kidolgozni a konfliktust lezáró béketervet. Aki ezt nem fogadja el, az nincs tisztában a békekötés tudományával - írta a Mandineren kedden a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán Balázs többek között arról írt, hogy a napjainkban zajló két nagy fegyveres konfliktus - az orosz-ukrán háború, valamint Izraelnek a Hamasz erőivel folytatott harca - megítélése sajátos módon vágja ketté a progresszív politikusokat és véleményformálókat. Egyfelől hallani sem akarnak béketárgyalásokról az orosz-ukrán háború esetében, s kikérik maguknak, ha mondjuk a magyar kormány felveti ennek szükségességét, viszont épp ilyen vehemenciával sürgetnek béketárgyalásokat a közel-keleti konfliktus esetében - hangsúlyozta.
A politikai igazgató szerint bár ezekkel a következetlenségekkel csak az érdekeiket követik, ami "nettó képmutatás", viszont ezzel a magyarázattal - mint fogalmazott - "megfosztjuk magunkat attól, hogy megértsük, miért nincs igazuk a progresszíveknek, és miért van igaza a magyar kormánynak".
Kifejtette: a békekötés folyamatának tudományos alapjai is vannak és a múltbéli háborúk adatainak elemzése azt mutatja, hogy egy fegyveres konfliktus első 30 napja után folyamatosan romlik a békekötés esélye, ráadásul ha az államközi háborúk egy évnél tovább húzódnak, akkor jellemzően több mint egy évtizedig is eltarthatnak.
Vagyis minél régebb óta zajlik egy háború, annál nehezebb befejezni
- szögezte le Orbán Balázs, aki szerint ezért is lett volna kifejezetten üdvös, ha a háború résztvevői már az első pillanatban hallgatnak a magyar kormány békefelhívására, vagy legalább folytatják a 2022 márciusában megkezdett törökországi tárgyalásokat.
Ez a felismerés tovább növeli a béketárgyalások megkezdésének mielőbbi szükségességét, és ez újfent a magyar kormány béke iránti elkötelezettséget igazolja
- hangsúlyozta a szerző. Az adatokat tovább elemezve a politikai igazgató azt írta, hogy ezen konfliktusok fele valamilyen tárgyalásos rendezéssel, gyakrabban tűzszünettel, ritkábban békemegállapodással zárul és a kettő közötti fontos különbséget abban látja, hogy az első az erőszak ideiglenes vagy permanens felfüggesztéséről szóló megállapodás, míg a második a konfliktus főbb okait orvosló megállapodás, ennek megfelelően az elsőt számos alkalommal megsértik a felek.
Orbán Balázs ismertetése szerint egy fegyveres konfliktus az esetek 30 százalékában tűzszünettel, 21 százalékában az egyik fél győzelmével, 16 százalékában békekötéssel, 33 százalékában pedig ettől eltérő eredménnyel zárul.
A háborús állapot idővel nemcsak a hadviselő felek, de külső szereplők számára is fenntarthatatlanná válik, egy mindkét félnek fájó patthelyzet a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a szereplőket, akik ilyenkor elismerik, hogy árt nekik a status quo, de azt is tudják, hogy katonailag nem tudják legyőzni a másik oldalt. A tárgyalások tehát logikus utat jelentenek a fenntarthatatlan állapot feloldásában
- szögezte le cikkében a politikai igazgató. Orbán Balázs a békepolitika kritikusairól szólva azt írta: ők általában úgy érvelnek, hogy konkrét béketerv nélkül nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni, pedig a békefolyamatokra vonatkozó tudás nem őket igazolja. Vélekedése szerint az Edinburghi Egyetem Politikai Rendezések Kutatási Programjának vizsgálatai szerint minden békefolyamat legelső és nélkülözhetetlen eleme a tűzszünet, a békemegállapodás előkészítése csak ezután következik. Azaz a feleknek jellemzően nincs jól körvonalazott béketervük, mielőtt tűzszünetet hirdetnek és tárgyalásokba kezdenek, hanem több paraméter kényszeríti őket a harcok először ideiglenes beszüntetésére és a béketárgyalások megkezdésére.
Az, hogy a végleges béke milyen lesz, épp a tárgyalások során alakul ki, nincs előre megírt béketerv
- hangsúlyozta Orbán Balázs. Orbán Balázs következtetése az, hogy a magyar kormány kritikusainak konkrét béketervre vonatkozó görcsös mániája minden alapot nélkülöz és érthetetlennek nevezte, hogy a nyugati világ, az Egyesült Államok és Európa vezetői miért zárkóznak el attól, hogy érdemi lépéseket tegyenek a béke érdekében, hiszen így egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz-ukrán konfliktus magasabb intenzitásúvá válik, és minél tovább húzzák az időt, annál kisebb az esély arra, hogy a harcok nem válnak évtizedes konfliktussá.
A békéhez vezető út egy elhatározással kezdődik, majd tűzszünettel folytatódik, a harcok felfüggesztése és a béke mihamarabbi megkötése - a magyar kormány meggyőződése szerint - Európa és Magyarország érdeke is - hangsúlyozta a szerző. Véleménycikkét Orbán Balázs azzal zárta, hogy a magyar álláspont nemcsak érdekeink szerint való, hanem helyes is: a békéhez előbb tűzszünetre van szükség, s csak ez után lehet elkezdeni a konkrét béketerv kidolgozását.
(MTI / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
