Pesti Srácok

Szijjártó Péter: fontos nemzeti érdek a magyar-orosz gazdasági együttműködés fejlesztése

Szijjártó Péter: fontos nemzeti érdek a magyar-orosz gazdasági együttműködés fejlesztése

Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-orosz gazdasági együttműködési bizottság ülését követően arról számolt be, hogy Európában ma rendkívül nehéz idők járnak, a 2015 óta tartó migrációs válság és a 2022-ben kitört ukrajnai háború komoly kihívások elé állította a kontinenst, amelyekre nem sikerült megtalálni a helyes válaszokat. Rámutatott, hogy a gazdasági teljesítmény helyett csak a bizonytalanság növekszik, az a korábbi modell pedig összeomlott, amely a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült. Ennek kapcsán figyelmeztetett a világ újbóli blokkosodásának a kockázataira is, amin hazánk a múltban sokat veszített szavai szerint.

- szögezte le. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködését. "Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta. "Itt szeretném kiábrándítani az idealistákat, mivel a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi (…) A különbség köztünk és a többiek között általában az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk is erről a kérdésről" - jegyezte meg. "Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt elég sokan letagadják, nekünk erre nincsen szükségünk" - folytatta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) szûkkörû megbeszélést folytat Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel (b, háttal) a 15. Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttmûködési Bizottság ülése elõtt a Puskás Arénában 2024. szeptember 20-án.
MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Murasko közös sajtóértekezletén érintette az energetikai kérdéseket is. Üdvözölte, hogy tárgyalópartnere biztosította arról, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett. "Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán" - tudatta.

Tájékoztatása szerint a Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel. Kifejtette, hogy ezen szállítási útvonal jelentőségét még inkább erősíteni kívánja a kormány, hiszen ennek köszönhető az is, hogy hazánkat nem fogja érinteni az ukrajnai tranzit kiesése sem. Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben. Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU "magasról tett" arra, hogy mi történik.

A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet. A miniszter nagy vállalati sikerekről tett jelentést a mezőgazdasági szektorból, miután mára egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, így a helyi takarmánypiacnak már tíz százalékát magyar vállalati forrásokból fedezik. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába, és előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére, és egy szentpétervári húsüzem fejlesztéséhez is magyar gépeket és technológiákat vásároltak.

Rámutatott, hogy a Richter stratégiai szerepet játszik Oroszországban a gyógyszerellátásban, több mint tízmillió pácienst lát el a cég az országban, ami 117 milliárd forintnyi bevételt generált. Hozzátette, hogy megegyezés született az onkológiai és sugárterápiás együttműködés fejlesztéséről is, és megkezdődtek az egyeztetések a vektorvakcinák magyarországi gyártásáról. Végül közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar-orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar-orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.