Pesti Srácok

Szijjártó Péter: fontos nemzeti érdek a magyar-orosz gazdasági együttműködés fejlesztése

Szijjártó Péter: fontos nemzeti érdek a magyar-orosz gazdasági együttműködés fejlesztése

Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-orosz gazdasági együttműködési bizottság ülését követően arról számolt be, hogy Európában ma rendkívül nehéz idők járnak, a 2015 óta tartó migrációs válság és a 2022-ben kitört ukrajnai háború komoly kihívások elé állította a kontinenst, amelyekre nem sikerült megtalálni a helyes válaszokat. Rámutatott, hogy a gazdasági teljesítmény helyett csak a bizonytalanság növekszik, az a korábbi modell pedig összeomlott, amely a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült. Ennek kapcsán figyelmeztetett a világ újbóli blokkosodásának a kockázataira is, amin hazánk a múltban sokat veszített szavai szerint.

- szögezte le. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködését. "Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta. "Itt szeretném kiábrándítani az idealistákat, mivel a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi (…) A különbség köztünk és a többiek között általában az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk is erről a kérdésről" - jegyezte meg. "Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt elég sokan letagadják, nekünk erre nincsen szükségünk" - folytatta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) szûkkörû megbeszélést folytat Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel (b, háttal) a 15. Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttmûködési Bizottság ülése elõtt a Puskás Arénában 2024. szeptember 20-án.
MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Murasko közös sajtóértekezletén érintette az energetikai kérdéseket is. Üdvözölte, hogy tárgyalópartnere biztosította arról, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett. "Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán" - tudatta.

Tájékoztatása szerint a Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel. Kifejtette, hogy ezen szállítási útvonal jelentőségét még inkább erősíteni kívánja a kormány, hiszen ennek köszönhető az is, hogy hazánkat nem fogja érinteni az ukrajnai tranzit kiesése sem. Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben. Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU "magasról tett" arra, hogy mi történik.

A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet. A miniszter nagy vállalati sikerekről tett jelentést a mezőgazdasági szektorból, miután mára egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, így a helyi takarmánypiacnak már tíz százalékát magyar vállalati forrásokból fedezik. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába, és előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére, és egy szentpétervári húsüzem fejlesztéséhez is magyar gépeket és technológiákat vásároltak.

Rámutatott, hogy a Richter stratégiai szerepet játszik Oroszországban a gyógyszerellátásban, több mint tízmillió pácienst lát el a cég az országban, ami 117 milliárd forintnyi bevételt generált. Hozzátette, hogy megegyezés született az onkológiai és sugárterápiás együttműködés fejlesztéséről is, és megkezdődtek az egyeztetések a vektorvakcinák magyarországi gyártásáról. Végül közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar-orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar-orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.