Tűzfalcsoport: Magyar Péter családja sok értékes "tudást" szedett össze a diktatúra idején

Az Index nekrológja szerint „Jogerőss Pál” 1978 és 1990 között szerepelt a műsorban. A cikk alapján „45 éves korában, 1979-ben nevezték ki a Legfelsőbb Bíróság bírájának. Ebben a minőségében vezette 1981-től az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályát”. Erősst Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nevezte ki bíróvá, aki azért volt hírhedt figura, mivel korábban még földművelésügyi miniszterként ő fejezte be a téeszesítést, amikorra a termőföld 90 százalékát elvették a gazdáktól.

Ahogy a Tűzfalcsoport korábban beszámolt, 1988-ig a legfelsőbb bírósági bírák kinevezése a Kommunista Párt Politikai Bizottsága hatásköri listáján szerepelt, így a legfőbb bírói testületbe kizárólag azok kerülhettek bírói beosztásba, akik élvezték Kádár János, Apró Antal és a többi hazaáruló támogatását. Hogy Erőss sokáig jól feküdt a rendszernél, azt a személyét népszerűsítő sok interjú és beszámoló bizonyítja a legjobban. Az egyik ilyen propaganda-interjúban még Magyar Péter, az unoka is szóba kerül.

Hogy Erőss minisztériumi dolgozóként is jó elvtárs volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő tarthatott előadásokat a minisztérium megbízásából vidéken. Egy 1988-as Dolgozók Lapjában lévő beszámoló szerint a Komáromi Városi Pártbizottság meghívására politikai előadást tartott a jogérzetről. A rendszer iránti kiállását demonstrálja, egy a "szocialista hazaszeretet elmélyítő" eseményen való részvétele is, ahol MSZMP KB tagjával, Berecz Jánossal múlatta az időt.

Közismert, hogy Magyar Péter támogatói között számosan vannak szélsőbaloldali és a kommunista múltat nyíltan vállaló liberális szavazók. Aki ismeri Magyar Péter családjának történetét, az előbb említett tényeket természetesnek tartja, hiszen a politikus által büszkén emlegetett Erőss Pál a kommunista pártpropaganda megbízható harcosa volt. A Jogi esetek című műsorban legfelsőbb bírósági bíróként azokat a népnevelői feladatokat látta el, amelyeket a pártközpont feladatul szabott neki. Közismert, hogy a rendszerváltásig a Legfelsőbb Bíróság bírája kizárólag olyan személy lehetett, aki élvezte a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottsága tagjainak bizalmát.

Az, hogy a Legfelsőbb Bíróság amúgy is megbízható bírái közül ilyen fontos pártfeladatot kapott Erőss Pál, arra utal, hogy manipulatív tehetségét nem vitatva, ideológiai és politikai szempontból is alkalmas személynek minősült. Gondoljunk csak arra, hogy ebbe a műsorba Erőss Pál mellett olyan egyén kerülhetett be Petrik Ferenc személyében, aki a pártállam apparátusában rendkívül fontos tisztségeket töltött be, majd a rendszerváltás után a ”megújult” Legfelsőbb Bíróságon kamatoztatta a pártállami időkben vezetőként megszerzett tapasztalatait is.

A Tűzfalcsoport információi szerint Magyar Péter anyjának, Erőss Mónikának a karrierjét is befolyásolhatta a kommunista múlthoz fűződő családi viszony, hiszen feltételezhető, hogy nem csupán a szakmai hiányosságok és a negatív emberi tulajdonságok miatt fejtett ki nagy ellenállást a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiuma, ahova bíróként szeretett volna bekerülni. Forrásaink szerint ebben szerepe lehetett Erőss Pál és a kommunista pártpropaganda összefonódásának.

A hírek szerint Erőss Pál párttevékenységét még az egyébként kommunista vezetésű Legfelsőbb Bíróság sem nézte jó szemmel, és ebből komoly feszültségek keletkeztek, amelyek Erőss Pál távozásához vezettek. Nem tartották ugyanis a kommunista vezetők helyesnek, hogy az egyik alárendeltjük az állampárttal ilyen szoros és nyilvános kapcsolatba került, hiszen a kommunista vezetők a párttal a kapcsolatot diszkréten tartották, és így hajtották végre egészen a rendszerváltásig a párt utasításait.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: PS/Hatlaczki Balázs