Pesti Srácok

Wossala Rozina és Szirmai Gergely az „örök élet” nyomába eredtek új dokumentumfilmjeikben

Wossala Rozina és Szirmai Gergely az „örök élet” nyomába eredtek új dokumentumfilmjeikben

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak megaz „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagyJoe Cohen.

Magyarország egyik meghatározó tudományos programsorozata, az MVM Future Talks idén ötödik éve feszegeti a jövőt érintő legizgalmasabb kérdéseket. Idén az emberi élet drasztikus meghosszabbítása kerül a sorozat középpontjába. Az MVM Future Talks két nagykövete, Wossala Rozina és Szirmai Gergely az elmúlt hónapokban, egy-egy dokumentumfilmes stábbal kiegészülve, a hosszú élet titkát és a technológiai fejlődés határait kutatták, miközben bejárták a világot. A techvilágban és az egészségtudományban úttörőnek számító kezdeményezéseket bemutató filmek már megtekinthetők az mvmfuturetalks.hu oldalon.

Wossala Rozina: Egészséges évtizedek

Wossala Rozina filmjében a biohackingre és az egyéni életmódváltás lehetőségeire összpontosít. A film rávilágít, hogy az ember milyen módszerekkel, étrendekkel, életmódbeli változtatásokkal és genetikai eszközökkel járulhat hozzá saját élettartamának, akár extrém mértékű meghosszabbításához. A dokumentumfilm a legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól kezdve a régi, jól bevált wellness tradíciókon alapuló megoldásokig veszi sorra azokat a lehetőségeket, amelyek közvetlenül támogatják a várható élettartam évtizedekkel való meghosszabbítását. A vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség eközben olyan világhírű szakértőkkel és technológiai úttörőkkel beszélget, mint Giulia Enders, Raymond McCauley, Teemu Arina vagy Joe Cohen, akik munkájukkal harcba szálltak az idő kerekével. A dokumentumfilmben Rozina saját bőrén tapasztalja meg, mi a hosszú élet ára, amikor ellátogat Hollywood egyik ismert biohacker szalonjába, ahol egy elektromágneses agyi stimulációs kezelésen vesz részt, és egy különleges vibroakusztikus terápiával is lassítják a természetes öregedés folyamatát.

PestiSracok facebook image

Szirmai Gergely: Szuperhumánok

A másik dokumentumfilmben Szirmai Gergely ás a transzhumanizmus mélyére. A film középpontjában az ember-gép kapcsolat, a bionikus implantátumok, a nanorobotika és a cyberpunk világok valósággá válása áll. A youtuber például kipróbálja a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban, hogy miként lehet gondolatokkal irányítani egy számítógépes programot. Filmjében ugyanakkor technológiai és az etikai kérdéseket is felvet, beleértve a privát szféra sérülékenységét és az emberi identitás határait.

Az ismert kritikus és utazó riporter a téma szakértőivel, köztük Lévay Györggyel, Ulbert Istvánnal és Köllőd Csaba Mártonnal beszélget azokról a technológiai fejlesztésekről, amelyek nemcsak az ember fizikai képességeinek kiterjesztését, de hosszabb életet is ígérnek.

A két témával kapcsolatos különböző álláspontokat hazai szakértők ütköztetik majd az évad utolsó elemét jelentő tudományos talk show-ban, amelyet a nézők az eddigi éveknek megfelelően ezúttal is élő online streamként követhetnek majd október 11-én 18 órától az mvmfuturetalks.hu oldalon. (x)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.