Elutasítják az Airbnb-zés szigorítását a turisztikai szakmai szervezetek
A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára. Huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontot alakított ki az ügyben, amelyet az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásának apropóján tettek közzé a Turizmus.com-on.
A hétfőn megjelent állásfoglalás szerint a rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés. A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket.
Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül az albérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás
-fogalmaztak. Hangsúlyozták, hogy a főváros turizmusának szüksége van a "sharing economy" modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat, összhangban a "be like a local" trenddel.
A főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene a teljes tiltás, ugyanakkor respektálandó a helyiek érdeke és véleménye is, akik érthető módon tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen
-írták. A teljes tiltást jogi nonszensznek és gazdaságilag irracionálisnak nevezték; a szakmai szövetségek a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumos megoldást javasolják a kormány számára. A szükséges intézkedések között megemlítették, hogy a magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadása átmenetileg, 2026. január 1-jéig függesszék fel. Ez alatt az idő alatt új szálláshely-minősítési eljárást sem lehet indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították a szálláshely-minősítési eljárást, azt le kell folytatni, és a működési engedélyt is ki kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig el kell végezni. Hozzátették, hogy a nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció.
A szervezetek azt is javasolták, hogy a jól működő átalányadózási formát célszerű megtartani, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre. Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata a szakmai szervezetek szerint. A rövid távú lakáskiadási piac kapacitásának meghatározása, esetleges korlátozása – például a kínálat szűkítése, a minősítési kritériumok szigorítása, vagy a kiadható napok maximálása – az európai nagyvárosokban bevált jó gyakorlatok és a témában készült felmérések, tanulmányok figyelembevételével kerüljön szabályozásra - olvasható az állásfoglalásban.
Forrás/fotó: MTI
