Pesti Srácok

Bakondi György: a schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket

Bakondi György: a schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket

A schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket, mert különben ellenőrizhetetlenné válik az Európai Unióba (EU) irányuló illegális migráció - mondta szerdán a TV2 Mokka című műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György felhívta a figyelmet: nem valósult meg az a terv, amely szerint az EU területén létrehozott nagy menekülttáborokban kell összegyűjteni az illegális bevándorlókat, majd ott elbírálni a kérelmeiket.

A műsorban utaltak Orbán Viktor keddi, strasbourgi sajtótájékoztatójára, ahol a miniszterelnök kijelentette, hogy azok a migránsok, akiket beengedtek a schengeni zónába, végérvényesen ott is maradnak. Bakondi szerint a cél az, hogy csak azok léphessenek be az EU területére, akik jogosultak a menekültstátuszra. Magyarország esetében ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a Balkán felől érkezők kérelmeit például Szerbiában kell elbírálni.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett, hogy az európai államok sorra vezetik be újra a határellenőrzéseket a migrációs nyomás miatt, ami már a schengeni rendszer kereteit feszegeti, annak vívmányait ássa alá. Szerinte épp ezért van szükség egy európai szintű, határozott döntésre az ügyben. Bakondi György kiemelte: az EU-elit megbukott migrációs politikájának következménye az is, hogy például Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Németországban is jobboldali előretörés tapasztalható a választásokon.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

Orbán Viktor kedden tett javaslatot arra, hogy a schengeni térség tagjai hozzanak létre egy felső szintű, rendszeresen tanácskozó testületet, amelynek feladata a kulcsfontosságú, a migrációt érintő kérdések megvitatása, az emberek biztonságát elősegítő döntések meghozatala lenne - emlékeztetett.

Bakondi György úgy vélekedett, hogy a brüsszeli bürokráciára ebben nem lehet számítani, az állam- és kormányfők fóruma, az Európai Tanács azonban hathatós intézkedéseket hozhat az ügyben.

A belbiztonsági főtanácsadó beszélt arról is, hogy az úgynevezett migrációs paktum következtében Magyarországot sújtó, 400 millió eurós bírság kiszabása jogerős, az ellen jogorvoslati lehetőség nincs, de a napi kényszerítő bírság tekintetében a kormány felhatalmazta az európai ügyekért felelős minisztert, hogy folytasson arról tárgyalásokat. Bakondi György kiemelte: amennyiben az EU vezetése nem hajlandó az értékének megfelelően kezelni a külső határok védelmét, akkor Magyarország kénytelen lesz a jogi kereteknek megfelelően buszokkal Brüsszelbe szállítani az illegális migránsokat.

MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Carlos de Saa

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.