Pesti Srácok

Bakondi György: a schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket

Bakondi György: a schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket

A schengeni határokon kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket, mert különben ellenőrizhetetlenné válik az Európai Unióba (EU) irányuló illegális migráció - mondta szerdán a TV2 Mokka című műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György felhívta a figyelmet: nem valósult meg az a terv, amely szerint az EU területén létrehozott nagy menekülttáborokban kell összegyűjteni az illegális bevándorlókat, majd ott elbírálni a kérelmeiket.

A műsorban utaltak Orbán Viktor keddi, strasbourgi sajtótájékoztatójára, ahol a miniszterelnök kijelentette, hogy azok a migránsok, akiket beengedtek a schengeni zónába, végérvényesen ott is maradnak. Bakondi szerint a cél az, hogy csak azok léphessenek be az EU területére, akik jogosultak a menekültstátuszra. Magyarország esetében ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a Balkán felől érkezők kérelmeit például Szerbiában kell elbírálni.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett, hogy az európai államok sorra vezetik be újra a határellenőrzéseket a migrációs nyomás miatt, ami már a schengeni rendszer kereteit feszegeti, annak vívmányait ássa alá. Szerinte épp ezért van szükség egy európai szintű, határozott döntésre az ügyben. Bakondi György kiemelte: az EU-elit megbukott migrációs politikájának következménye az is, hogy például Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Németországban is jobboldali előretörés tapasztalható a választásokon.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

Orbán Viktor kedden tett javaslatot arra, hogy a schengeni térség tagjai hozzanak létre egy felső szintű, rendszeresen tanácskozó testületet, amelynek feladata a kulcsfontosságú, a migrációt érintő kérdések megvitatása, az emberek biztonságát elősegítő döntések meghozatala lenne - emlékeztetett.

Bakondi György úgy vélekedett, hogy a brüsszeli bürokráciára ebben nem lehet számítani, az állam- és kormányfők fóruma, az Európai Tanács azonban hathatós intézkedéseket hozhat az ügyben.

A belbiztonsági főtanácsadó beszélt arról is, hogy az úgynevezett migrációs paktum következtében Magyarországot sújtó, 400 millió eurós bírság kiszabása jogerős, az ellen jogorvoslati lehetőség nincs, de a napi kényszerítő bírság tekintetében a kormány felhatalmazta az európai ügyekért felelős minisztert, hogy folytasson arról tárgyalásokat. Bakondi György kiemelte: amennyiben az EU vezetése nem hajlandó az értékének megfelelően kezelni a külső határok védelmét, akkor Magyarország kénytelen lesz a jogi kereteknek megfelelően buszokkal Brüsszelbe szállítani az illegális migránsokat.

MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Carlos de Saa

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.