Pesti Srácok

Elhunyt a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Elhunyt a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Életének 83. évében elhunyt Dózsa Imre Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balettmester, balettigazgató és pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze. Dózsa Imre az Állami Balettintézet első olyan igazgatója volt, aki maga is ott végzett. 1979-ben, még aktív táncosként nevezték ki az intézet vezetőjévé.

Emlékezetes alakításai közé tartozott a Diótörő herceg, Desiré (Csipkerózsika), Siegfried (A hattyúk tava), Albrecht (Giselle), Basil (Don Quijote), Colas (A rosszul őrzött lány), A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és a Spartacus címszerepe. Utóbbiban Crassusként is emlékezetes maradt. Táncolta Balanchine, Béjart, Kylián és Seregi más koreográfiáit, Fodor Antal A próba című rockbalettjében pedig Jézus szerepében lépett színpadra.

Az érdemes és kiváló művész gazdag pályáját számos kitüntetéssel és elismeréssel jutalmazták. Átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést és a Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíját, a közönség pedig beválasztotta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé.

Az MTI-nek adott közleményben felidézték, hogy Dózsa Imre az Állami Balettintézet elvégzése után 18 évesen, a Bihari nótája című előadásban debütált társulati tagként az Operaház balettegyüttesében. Partnere későbbi felesége, Szumrák Vera volt. 1963-tól visszavonulásáig az együttes magántáncosa. 1968-ban fél évet töltött ösztöndíjasként a leningrádi Kirov Balettnél (ma: szentpétervári Mariinszkij Színház). 1969–1974 között a Svéd Királyi Balett szólistája, 1975–1980 között a berlini Deutsche Oper és a londoni Festival Ballet vendégszólistája volt. Igazi danseur noble, vagyis hercegi alkat volt, aki a klasszikus repertoár mellett a kortárs koreográfiákban is jeleskedett. 1983–1984-ben a balettegyüttes igazgatója volt, 2011-től haláláig a Magyar Nemzeti Balett gyakorlat- és próbavezető balettmestereként tevékenykedett.

PestiSracok facebook image

Ő volt az Állami Balettintézet első olyan igazgatója, aki maga is ott végzett. 1979-ben, még aktív táncosként nevezték ki az intézet vezetőjévé. Közel két évtizeden át oktatott és vezette az időközben főiskolai rangra emelkedő intézményt, aminek 2006-ban rektora, majd professor emeritusa lett. Nevéhez köthető többek között a Magyar Táncművészeti Főiskola Mexikói úti campusának kialakítása is. Emellett külföldön is folytatta intézményvezetői és pedagógiai tevékenységét:

1989–1991 között a chilei Állami Színház balettigazgatója, 1993-tól az Észak-karolinai Művészeti Egyetem vendég balettmestere, 1994-től a Svéd Királyi Balett, 1994–95-ben pedig a stockholmi Cullberg Balett vendég balettmestere volt.

A Magyar Nemzeti Balett 80. születésnapját 2021-ben gálaműsorral ünnepelte az Erkel Színházban. Ebből az alkalomból jelent meg portrékötete A tánc a korlátait legyőzni képes ember művészete címmel, Major Rita tollából, az Opera gondozásában.

Dózsa Imrét a Magyar Állami Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek – írták a közleményben.

Az Operaház közösségi oldalán olvashatjuk Solymosi Tamás balettigazgatónak, Dózsa Imre tanítványának a szomorú alkalomra írt sorait:

Magyar Nemzet

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.