Pesti Srácok

Elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás

Elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás

Hosszan tartó, súlyos betegség után 79 éves korában kedden elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas, Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Nemzet Művésze - tudatta az elhunyt művész családja az MTI-vel.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Sánta Ferenc 1945. március 2.-án született Kaposváron. Tanulmányait a Kaposvári Zeneiskolában, majd a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, ezt követően, 1963-tól pedig a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult.

1969-ben szerzett hegedűművészi és tanári diplomát. Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is hegedült. Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt többek között az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában is. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, valamint az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása volt.

Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki. A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelentek meg rádiós- és televíziós hanganyagai és lemezei. Ezeken a fellépésein a cigányzene klasszikus darabjai mellett - többek között - Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játszotta. 1990-95 között Olaszországban a Velence Piazza San Marco-caffe "LAVENA" és a Caffe "QUADRI"-ban olasz zenészekkel játszott együtt.

PestiSracok facebook image

Rendszeresen fellépett a Fővárosi Operettszínház japán vendégjátékain. Sánta Ferenc 1981-ben megkapta a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíjával ismerték el, 1998-ben pedig eMeRTon-díjban részesült. 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2014 óta a Nemzet Művésze, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, 2023-ban pedig Kossuth-nagydíj elismerésben részesült. A Kulturális és Innovációs Minisztérium Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt, prímást, a Nemzet Művészét saját halottjának tekinti - áll a tárca összegzésében.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.