Földtani kutatófúrások alapján dönthetnek az első magyarországi szivattyús energiatároló helyszínéről

Mint írták, a jövő a zöldenergiáé, hazánk élenjáró szerepre törekszik a termelésében és tárolásában. Az időjárásfüggő megújulók teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban használnak szivattyús-tározós erőműveket. Magyarországon is több évtizede időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de az energetikai szempontból indokolt beruházásról idén készül először részletes megvalósíthatósági tanulmány. A tájékoztató szerint a tavaszi-nyári próbafúrások magmintáit jelenleg talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá.

A vizsgálatok eredménye kiemelten fontos alapinformációt szolgáltat az ősz folyamán véglegesítendő dokumentációhoz. Magyarország a napokban nyújtotta be felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A szakpolitikai irányokat rögzítő dokumentum az akkumulátoros energiatárolók mellett célszerűnek tartja a szivattyús-tározós erőművek rendszerbe illesztését is. A ma ismert technológiák közül az egyik leginkább környezetbarát megoldás Európában 100 éves múltra tekint vissza, számos helyen bevált, hazánkban is hatékonyan alkalmazható. A NEKT szerint 2030 után a villamosenergia-rendszer tárolókapacitásainak felét érdemes lesz szivattyús energiatárolókra alapozni – írták. Egy másik, friss bejegyzésben kifejtik: a szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak.

A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia. A szivattyús energiatározó élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár. Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához a tavasszal-nyáron elvégzett kutatófúrások és felszíni geofizikai mérések szolgáltatnak műszaki-tudományos alapinformációkat. A két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében összegyűjtött mintákat jelenleg a Mecsekérc szakemberei tárolják és elemzik – írta bejegyzésében a tárca.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok