Minszkben és Lavrovval is tárgyalt ma Szijjártó Péter, ezek a témák voltak a külügyminiszter fókuszában
A nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania, s vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, amelyből minden fél sokat profitálhat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben. A miniszter a mai nap során emellett beszélt a kínai elektromos autókra kivetett uniós büntetővámokról és az "ésszerű" magyar-orosz együttműködésről is.
Az Európai Bizottság a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővámokkal újabb mélyütést vitt be a kontinens versenyképességének, az intézkedés nem szolgálja az európai országok vagy vállalatok érdekét - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető arról írt a Facebookon, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság újabb mélyütést vitt be a kontinens versenyképességének azzal, hogy extra vámokat rendelt el az elektromos autóipar kínai szereplőivel szemben, figyelmen kívül hagyva a tagállamok és az ágazat legnagyobb európai vállalatainak véleményét.
Jogos a kérdés: kinek az érdekét szolgálja mindez? Az európai uniós országokét biztosan nem, mert a 27-ből mindössze 10-en szavazták meg. Az európai autógyártókét sem: az autóipar legnagyobb szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak az intézkedéssel szemben, hiszen az európai elektromobilitási stratégia sikere nehezen képzelhető el a kínai beszállítókkal való együttműködés nélkül"
- szögezte le.
BYD Seal U típusú elektromos autó márkajelzése a BYD autóátadó ünnepségén a Puskás Arénában 2024. február 23-án. A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai vállalat több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó óriásberuházással Szegeden épít gyárat.
MTI/Balogh Zoltán
Ha tehát sem az európai országok, sem az autógyártók érdekét nem szolgálja az intézkedés, akkor miért lépik meg? Hogy ártsanak, ahogyan ártottak öt éven keresztül"
- tette hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az elmúlt öt év vesszőfutása nyomán az EU kevésbé biztonságossá és kevésbé versenyképessé vált, politikailag súlytalanabb lett, mint 2019-ben volt.
A Bizottság elnökének egyértelmű felelőssége, hogy Európát belevitte egy vesztes háborúba, hogy az EU világgazdasági és világpolitikai jelentősége lecsökkent"
- vélekedett. Az Európai Bizottság előző nap rendelte el a kiegészítő vámokat a Kínából érkezett elektromos autókra vonatkozóan. Az intézkedés, amelyet október 4-én szavaztak meg a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, csütörtökön lépett hatályba.
Hídégetés helyett hídépítésre van szükség
A nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania, s vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, amelyből minden fél sokat profitálhat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján kiemelte, hogy az utóbbi év során a világ még veszélyesebbé vált, a második világháború óta most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet, egy újabb nagy globális fegyveres konfliktus kirobbanásának is megvan a kockázata, amit meg kellene előzni. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a rendezvényen ismertetheti Magyarország álláspontját, és aláhúzta, hogy napjainkban komoly erők dolgoznak a vélemények hegemóniájának megteremtésén, és ha egy adott ország irányvonala nem teljesen illeszkedik a fősodorba, akkor azonnal megkérdőjelezik a jogát ennek képviseletére.
Ha nem vagy hajlandó száz százalékban a mainstreamhez igazodni, azonnal megbélyegeznek. Azonnal támadásnak vagy kitéve, azonnal megvádolnak. Ez világosan mutatja a politikai viták nagyon alacsony színvonalát manapság Európában"
- fogalmazott. Ennek kapcsán kifejtette, hogy hazánk ragaszkodik a szuverenitásához, még ha vannak olyan szereplők is bel- és külföldön egyaránt, akik azt szeretnék, ha ennek legalább egy részéről lemondana a kormány.
De ez soha nem fog megtörténni. Ideje, hogy a nemzetközi politika minden szereplője megértse, hogy mi, magyarok, meg fogjuk védeni szuverenitásunk minden centiméterét. Számunkra a szuverenitás azt jelenti, hogy nem fogadunk el semmiféle diktátumot. A szuverenitás azt jelenti, hogy cselekedeteinket saját nemzeti érdekeink vezérlik. És azt is jelenti, hogy a világot a saját magyar szemszögünkből nézzük" (...) Számunkra a szuverenitás azt jelenti, hogy senki nem mondhatja meg nekünk, hogy mit gondoljunk, mit mondjunk és mit tegyünk. És főleg, senki sem mondhatja meg, hogy hol tegyük ezt
- mondta.
Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy ha nem következik be hamarosan alapvető változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért a kormány ehelyett a konnektivitás erősítésére törekszik.
"Ennek feltétele, hogy a jövőben a hidak felégetését a hidak építésének kell felváltania. Szorgalmazzuk, hogy a nemzetközi közösség együttesen váltson át a hídégetésről a hídépítésre" - jelentette ki. Majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem hajlandóak kommunikálni egymással. Ez szavai szerint már pusztán azért is elfogadhatatlan, mert a többiek, a kisebb országok kárán nem állnak szóba egymással.
A párbeszéd hiánya miatt például az Európai Unió is kevésbé biztonságos és versenyképes hely lett az ezer nappal ezelőtti állapotához képest. Ha nem tudunk visszatérni a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet elvéhez, akkor Európa veszélyesebb hely lesz és további növekedési potenciált veszít"
- jegyezte meg. Arra is kitért, hogy az Európa és Ázsia közti együttműködésből mindkét fél sokat profitál, annak hiányán pedig mindenki rajtaveszítene.
Ésszerű magyar-orosz együttműködés
Magyarország energiaellátásának biztonsága és versenyképessége továbbra is garantált az Oroszországgal folytatott észszerű együttműködésnek köszönhetően - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy áttekintették a kétoldalú kapcsolatok állását, különös tekintettel a nemrég megrendezett sikeres gazdasági vegyes bizottsági ülésre, ahol a felek megerősítették szándékukat az együttműködés további fejlesztésére a szankciók által nem érintett területeken. Tudatta, hogy hangsúlyosan szerepeltek a napirenden az energetikai együttműködés kérdései is. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy hazánk ellátásbiztonsága és versenyképessége továbbra is garantált az Oroszországgal folytatott észszerű együttműködésnek köszönhetően.
Kifejtette, hogy a Török Áramlat vezetéken keresztül Magyarországra érkező földgáz mennyisége mára meghaladja a napi húszmillió köbmétert, így ezen az útvonalon idén már 6,2 milliárd köbméter érkezett az országba, ami rekordot jelent. Hasonlóképpen, a kőolajszállítás terén is a Barátság vezeték lesz a jövőben is az első számú útvonal, az Adria vezetéken elvégzett tesztek ugyanis világossá tették azt, hogy kapacitásbeli hiányosságok állnak fenn - mutatott rá.
Idén eddig a Barátság vezetéken 3,9 millió tonna kőolaj érkezett, s a szállítások folyamatosak"
- húzta alá.
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozóján Szkopjéban 2023. november 30-án.
MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy jól halad a paksi atomerőmű bővítése is, a leendő ötös reaktor nukleáris szigete alatti talajelőkészítési munkálatok befejeződtek, a leendő hatos reaktor esetén pedig még az év vége előtt lezárul ez a folyamat.
"Ez lehetővé teszi azt, hogy rövidesen sor kerüljön az első betonra. Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve ez már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is egy építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni. (...) Gyakorlatilag már folyamatosan ezer fölött van a helyszínen dolgozó munkások száma. A beruházás jelentősen felgyorsult, és lehetőséget biztosít majd arra, hogy a következő évtized elején új nukleáris reaktorok működésbe lépjenek"
- mondta.
Végül kiemelte, hogy ezáltal jelentősen megnő majd a nukleáris energia részesedése a villamosenergia-ellátásban, így garantálható lesz az ellátás biztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása.
Fókuszban az energetikai együttműködés
Fontos közös cél a gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködés fejlesztése Magyarország és Belarusz között a szankciók által nem érintett területeken - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Makszim Rizsenkovval közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a globális biztonsági helyzet a második világháború óta nem volt annyira rossz formában, mint ma, ezért fontos lenne a stabilizáció.
Az elmúlt időszakban az bizonyosodott be, hogy a háborúknak nincs megoldásuk a csatatéren (…) Ott csak még több halott van és még több pusztítás. (...) A megoldást ehelyett a tárgyalóasztalnál kell keresni. Ezért mi, magyarok a fegyverszünetet és a békét szorgalmazzuk Ukrajnában is, és a békéhez béketárgyalásokon keresztül vezet az út"
- fogalmazott.
Majd emlékeztetett rá, hogy Magyarország már ezer napja a háború árnyékában él, közvetlenül érezve a fegyveres konfliktus negatív hatásait nap mint nap, annak ellenére is, hogy hazánk nincsen semmilyen felelőssége annak kirobbanásában.
"Mi, magyarok tehát békét akarunk. A békepártiság itt Európában a politikai vezetőket figyelembe véve kisebbségben van, azonban ez ne tévesszen meg minket, mivel a globális politikai térben a békepártiak elsöprő többségben vannak" - hangsúlyozta. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy szerinte "a világ a vesztébe rohan akkor, amikor egyesek meg akarják mondani a többieknek, hogy ki kivel beszélhet, ki kivel találkozhat, vagy éppen kivel nem".
Nekünk egyrészt szuverén jogunk azzal tárgyalni, akivel csak akarunk. Másrészt pedig azt gondolom, hogyha bezárnánk a kommunikációs csatornákat, ha elvágnánk a diplomáciai kapcsolatokat, akkor nem tennénk mást, mint gyakorlatilag megölnénk a béke reményét (...) Ezért mi a jövőben is a diplomáciai csatornák nyitva tartásán, illetve a párbeszéd fenntartásán fogunk dolgozni"
- közölte.
A miniszter érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, és fontos célnak nevezte a gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködés fejlesztését a nemzetközi szankciók által nem sújtott területeken. "Ez a mi nemzeti érdekünk, és ezt nem adjuk fel" - fogalmazott. Elmondta, hogy a körülményekhez képest jól is állnak ezen a téren, minthogy idén eddig 19 százalékkal bővült a magyar-belarusz kereskedelmi forgalom, és ezen belül a magyar export 30 százalékkal nőtt. Kifejtette, hogy az együttműködés kiemelkedő ágazata a mezőgazdaság és a gyógyszeripar, amit az is tanúsít, hogy tavaly közel tízmillió keltetőtojást szállítottak magyar vállalatok Belaruszba, idén pedig 420 ezer tojóhibridet, miközben két magyar gyógyszeripari cég, köztük a Richter is erős pozícióval bír a helyi piacon.
Ezt követően aláhúzta, hogy Belarusz nélkülözhetetlen szereplője a magyar energiabiztonság garantálásának, miután az országon keresztül zajlik a kőolajtranzit döntő része, nagyjából 71 százaléka, így már idén is 3,9 millió tonnányi mennyiség érkezett hazánkba ezen az útvonalon.
Mi az energiaellátás biztonságát nem ideológiai kérdésnek tekintjük, hanem fizikai kérdésnek. Mert a szöveg, meg a képmutatás az energia terén gyorsan lelepleződik, ugyanis politikai nyilatkozatokkal sem fűteni nem lehet, sem meleg vizet csinálni nem lehet, sem nem lehet működtetni a gyárat. (...) Belarusz százszázalékban megbízható tranzitországként biztosítja számunkra a szállítások biztonságát, kiszámíthatóságát"
- jegyezte meg.
Majd leszögezte, hogy ez az útvonal a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani a kőolajellátásban, hiszen nincs alternatívája jelenleg. "Lelepleződött a szájkarate, és kiderült, az úgy van, ahogyan azt mi már régóta mondjuk, s a Horvátországon keresztül érkező kőolajvezeték egyszerűen nem tud fizikailag annyi kőolajat szállítani Magyarországra és Szlovákiába, amennyi kell" - tudatta. Szijjártó Péter végül kitért a nukleáris energia területén zajló együttműködésre is, emlékeztetve, hogy Magyarország hasonló technológiájú erőművet épít, mint korábban Belarusz, így fontos lehet a tapasztalatcsere a beruházás felgyorsítása érdekében.
(MTI / Kiemelt kép: Facebook)
