Pesti Srácok

Szijjártó Péter: az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet

Szijjártó Péter: az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet

Az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Aradon.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért.

Kiemelte, hogy ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki.

- hangsúlyozta.

- szögezte le.

- tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az 1848-49-es események hősöket szültek, s ez a dicsőséges korszak ma is egyet jelent a hazaszeretettel.

- mondta.

- fűzte hozzá.

- folytatta.

Majd kiemelte, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, amelynek legfőbb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért.

- húzta alá.

Úgy vélekedett, hogy a szabadság talán hazánk legfontosabb nemzeti értéke, amely azt jelenti, hogy mi magunk döntünk a saját sorsunkról és a saját jövőnkről.

- hangsúlyozta.

A miniszter ennek kapcsán arra is kitért, hogy Magyarország szinte az egyetlen nemzet ma Európában, amely világosan, őszintén, nyíltan mer beszélni arról, hogy arra vágyik, hogy a kontinens keleti felében újra béke legyen.

- közölte. Illetve leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése nélkül nem lehet magyar jövőt tervezni.

- figyelmeztetett.

- tette hozzá.

- zárta beszédét Szijjártó Péter.

Forrás: MTI, fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)